1529 (nyolcadik bekezdés) János király megparancsolja a kapornaki konventnek, hogy küldje ki emberét a Peleskei Ördög Mátyás hűtlenség címen nyert adománybirtokába történő bevezetéséhez.

1972-es kiadású kiegészítő kötetből származó szöveg Pölöskefő: ötk., Zala m., nagykanizsai j. L : 800 (1960). Vá.: Gelse. A szócikk az Új magyar lexikonból.1961-1962 kiadás.

Dezső Ferenc nyugalmazott iskolaigazgatónak a közoktatásban végzett több évtizedes kiváló munkájáért és kulturális tevékenységéért „Nagykanizsa Megyei Jogú Városért” kitüntető címet adományozta a közgyűlés, aki tanított Pölöskefőn is.

Dicséri Simon Pál, az egykori országgyűlési követ, a vidék falvait: "Vannak csinos falui is, minők Szt-Balázs, Gelse, Pacsa" és szőlőit: "...két 114 oldalról emelkedő hegyoldalak venyigével rakatott, s igen jó borokat adnak; - ilyenek a pogányvári, kerecsenyi, hahóti, szentbalázsi szőlőhegyek. A hegyek szőlőtermesztésre alkalmatlan részein tölgy és bükkös erdő terjedez." A „Letöltés” a gépünkre másolja a dokumentumot, az „Előnézet” a gyors megtekintést teszi lehetővé. A „Teljes leírás” linkje a dokumentum teljes – automata szövegfelismerővel létrehozott, tehát roncsolt részleteket is tartalmazó – szövegét mutatja, ennek a változatnak minden szavára keresni tudunk.

Zalai életrajzi kislexikonban olvasható Pölöskefő szülöttéről.

PELESKEFŐ (Pölöskefő Zala m. nagykanizsai j.) A zalavári hamis 1024-i Szent István-féle oklevélben találkozunk vele Udvarnok néven. /Füssy-Erdélyi: i.m. 480./, mint a szent király adományával. A nevét onnan kapta, mert a Peleske folyó forrásánál, fejénél feküdt.

Pölöskefő - Ki kicsoda Zala megyében 1996. évi kiadásban a 456.oldalon.

Pölöskefő a Piliske-patak - mai nevén Szévíz - forrásánál épült település, nevével először 1354-ben találkozni írásos formában. A Nagykanizsától 20 kilométerre északra található. Pölöskefő - Ki kicsoda Zala megyében 2000. kiadásában a 465. oldalon.

Pölöskefő két önálló községből egyesült. A másik község Dusnok (Duzsnak, Duzsnok, Dusnak).

Címerek leírása, története.

A törökök többször elpusztították (1564, 1572). A 18-19. sz.-ban az Inkeyek birtokolták. 1863-ban hozzácsatolták Duzsnak községet.

Magyar Néprajz nyolc kötetben a magyar elektronikus könyvtárban olvasható.

Zala megye kézikönyve. Közreműködő: Hóbor József (1954) 1998.

Magyarország műemlékjegyzéke 2006 Kötetadat: Zala megye.

Pölöskefő története

A község közéredkű tudnivalói

Zala megye műemlékei. Szerző: Németh József (1928) Közreműködő: Vándor László (szerk.) ;2. bővített kiadás,1979.

Története és élete napjainkban, valamint nevezetességeiről is kapunk tájékoztatást.

Pölöskefő Nagykanizsától 20 km-re található. A falu közepén található a volt Pálffy-kúria szépen felújított épülete, a parkban több száz éves platánfákkal.

Pölöskefő Nagykanizsától északra 20 km-re terül el. Közelében, keletről és nyugatról is fontos főútvonalak húzódnak. Területe sík, helyenként enyhén dombos. Vizenyős határa a megye egyik fontos vízrajzi pontja, völgyi vízválasztó: a falutól nyugatra ered Szévíz patak. A község határának keleti lapályos részén pedig a Principális-csatorna húzódik.

Pölöskefő - Zala megye Atlasz - Gyula - HISZI-MAP, 1997.

Pölöskefő - Zala megye földrajzi nevei - Zalaegerszeg, 1964 - 524-525. old.

Révai nagy lexikona Alcím: az ismeretek enciklopédiája Kiadás: Budapest : Révai testvérek, [1911]-

Pölöskefő - Zala megye műemlékei 1977. 81. oldal.