Homokkomárom a Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulásának honlapján.A község adatai, elérhetősége, rövid bemutatása, programjai.Az oldal tartalmát nem frissítik, így ezen elavult adatokat is találunk.

Homokkomárom címere

A szócikkek felismertetett szövege: (A csillag után a kiegészítő kötetből származó szöveg következik) Homokkomárom: község Zala m.-ben, a K-Zalai-dombságban, Nagykanizsától 8 km-re ÉNy-ra. L: 353 (1910), 197 (1990). Régészeti lelőhely: kora rézkori (Alsómező), késő vaskori, Árpád-kori telepnyomok, középkori téglatemplom romjai és templom körüli temető. Első írásos említése: 1293 (Ka-mar, Humukcamar). Az Árpád-korban királyi birtok volt. 1460 k. pálosok telepedtek meg a faluban. A 16. sz.-ban több nemes család lakta. A törökök több ízben felégették, a hódoltság korában lakatlanná vált. 1722 után Koblenz környéki németekkel telepítették be.

Homokkomárom általános bemutatása, történelme, térképek a településről.Az oldal 2001-es adatokat tartalmaz.

Balla Lőrinc 1844-1856 között Nagykanizsán működő tanítóképző tanára volt. Széleskörű közéleti munkát végzett, tanulmányokat írt, publikált és folyóiratot szerkesztett. Az 1848-as országgyűlési választáson Nagykanizsa képviselőjének választották.

Fejezetek Fűzvölgy, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Korpavár, Magyarszentmiklós és Obornak történetéből.

Szántó Gizella; Huszár Józsefné tanító, politikus életrajza a Zalai életrajzi kislexikonban

Szántó Béla tisztviselő, politikus életrajza a Zalai Életrajzi kislexikonból

"A visszatelepülő szerzetesrendek közül a ferencesek a középkorinál is nagyobb jelentőségre jutottak, kolostoruk és templomuk épült Segesden, Andocson, Nagyatádon, Mesztegnyőn Nagykanizsán, és Homokkomáromban."

"Homokkomárom, Zala m.: 1. plébánia a veszprémi egyhm. nagykanizsai esp. ker-ében, 1 993. V. 31-től a kaposvári egyhm-ben."

"A Pannonhát Tájpark 2005 augusztusában alakult 27 dél-zalai település részvételével, azzal a céllal, hogy fellendítse a térség turizmusát, bővítse és összehangolja a turisztikai kínálatot, valamint egyfajta háttérszolgáltatást nyújtson a térség két városába, Nagykanizsára és Zalakarosra érkező vendégek számára."

Egyházi és információs oldalak egy helyen a Zarándok honlapon

A Nyolc Boldogság közösség bemutatása a hetilapban

Homokkomárom szócikke az Új magyar lexikonban

Homokkomárom szócikke az Új magyar lexikonban

A település bemutatása, fejlesztési koncepciói, rendezvényei, elérhetőségei.A honlap adatai friss információkat tartalmaznak.

6382 R. k. templom (Kisboldogasszony) 6382 Ady Endre u. hrsz.: 039 barokk 1744 Szabadon álló, keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, nyeregtetős templom, szentély mögötti tornyát homorú falak kapcsolják össze a szentéllyel és hajóval. Ny-i homlokzata törtvonalú oromzattal lezárt, két szélső tengelyében két-két szoborfülke, Szent Ferenc és Szent Antal, illetve Szent Péter és Szent Pál szobrával. A torony K-i homlokzata pilaszteres tagolású, két szélső tengelyében üres szoborfülkékkel. Fiókos dongaboltozattal fedett hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat.

A település első írásos említése 1293-ban: Humukkamar. Homokkomárom-nak 1741-től hívják. Magyar helységnév, a Kamar szláv eredetű személynév vált helynévvé. Homokkomáromban 221-en laknak. A falun keresztülhalad az országos kék túra útvonala. Mária kegyhely, melynek eredete az 1700-as években a szabadban talált Mária-képhez kapcsolódik. E képet ma is a templomban őrzik. A fatimai engesztelés jegyében minden hónap 13-án engesztelő imát, zarándoklatot tartanak a kegytemplomban. 1990 óta a kegytemplom mellett kolostor működik, melyben szerzetesek, nővérek laknak. A kolostorban ikon- és gyertyaműhely működik, könyvkiadással is foglalkoznak.

A homokkomáromi Keresztelő Szent János Gyertyaműhely címe, elérhetőségei

Homokkomárom Nagykanizsától 11 kilométerre északnyugatra fekszik, legjob-ban a 74-es főútról közelíthető meg. Keletről erdők, legelők, szántók övezik. A falut nyugatról körülölelő szőlőhegye a Balaton-melléke borvidékhez tartozik. Mostani külterületét, Zsigárdfalut a török időkben lerombolták. Homokkomárom 2000-ben 234 lelket számlál, többet, mint 4 évvel ezelőtt.

A település első írásos említése 1293-ban: Humukkamar. Homokkomárom-nak 1741-től hívják. Magyar helységnév, a Komor szláv eredetű (de a magyarban is használatos) személynév vált helynévvé. A Kamar személynévhez már a magyarban járult az m kicsinyítő funkciójú képző. Előtagja a Homok-homokos talajra utal. Homokkomáromban 221-en laknak, Petek Istvánné a polgármester. Képviselők: Bogdánné Orsós Éva, Halász Tibor, Pusztai István, és Tátrai Szabolcs József.

Homokkomárom, kisk. Zala vm. nagykanizsai j.-ban, (1910) 353 magyar lak., u. p. Hosszuvölgy, u. t. Nagykanizsa. Homokkomárom kisk. Zala vm., (1920) 383 lak

Homokkomáromról amit tudni lehet a szabad lexikonból. Fekvése története,nevezetességek.

Homokkomárom : Komárom, Komáromba, Komárombu, Komáromba. — T: 2931, L: 406. 1. Pajtás kert. Itt voltak az uradalom paj¬tái. 2. Kisz-szöllő Fr. Az uradalom kisebbik szőlője volt. 3. Zsidó-árok Ű 4. Dózsa ucca : Kisz-szöllő [Dózsa György utca] U 5. Szilvás--part Domboldal 6. Hegy ut Ű 7. Jókaji ucca [Jókai utca] U 8. Fácán kert ke. A volt intéző kertje, ahol fáoánokat tenyésztettek. 9. Kudzs--gödör : Fric-part G. Kucs nevűről. 10. Kré-mér-gödör G. Krémer nevű tulajdonosiáról. 11. Gál-gyöp S, r 12. Templom ucca : Hegy áj ja [Kossuth utca] U 13. Gál-kapu Szőlőhegy be já¬rat 14. Kocsma-rét Fr. Előtte volt a kocsma. 15. Kis ucca : Hegy aj ja [Petőfi utca] U 16. Bucsu-part : Adi ucca [Ady Endre utca] U

Római katolikus templom Homokkomárom település Nagykanizsától északnyugatra 11 km-re fekszik. A 74-es főúttal bekötőút kapcsolja össze. Vasútállomása Korpavár, illetve Nagykanizsa. Autóbuszjáratok rendszeresen érintik. Határának nyugati felét főleg szőlőhegyek borítják, míg a keleti sík terület erdő, szántó, legelő. Itt, a Malom-árok mellett terült el a török időkben elpusztult Zsigárd falu. Domborzata úgy alakult ki, hogy a holocén meleg száraz ún. mogyoró időszakában a völgytalp magasabbra kiemelkedő dombjain mozgásba lendült a homok. A dombok legszebb formái ebben a térségben jöttek létre.

Római katolikus templom Műemlék Ady u. 1. Titulus: Kisboldogasszony E helyen már a középkorban is épült templom. A mait 1722-ben kezdték építeni, alapkövét Esch Ferenc tette le és Batthyány Lajos fejeztette be, 1744-ben. 1878-ban és 1939-40-ben renoválták, ez alkalommal tárták fel a torony alatt levő kriptát és nevezték el altemplomnak. Medveczky Jenő freskói is ekkor készültek. Oromzatos homlokzatán négy fülke, benne barokk kőszobrok: Szent Ferenc, Antal, Péter és Pál. Tornya a szentély mögött áll, zömök, gúlasisakos. Oszlopos, gazdag díszű főoltárán díszes tartóban Madonna kegykép, valószínű Koblenzből, valamint Szent Félix vértanú csontváza.