A gyöngéd Edgar Allan Poe. A békétlen Maupassant. A család misztikusa, Kosztolányi. Az állati természet hódolója, Jack London. Csodálatos írók ismerős és ismeretlen oldalukról. Velük együtt a magyar és a világirodalom más klasszikusai mesélnek nekünk a Kossuth Kiadó új, tematikus sorozatában: 22-22 híres romantikus, háborús, gyermek- és állattörténetben. Nyolcvannyolc írásos bizonyítéka annak, hogy remekművek olvastán is lerághatjuk a körmünket.

A gyöngéd Edgar Allan Poe. A békétlen Maupassant. A család misztikusa, Kosztolányi. Az állati természet hódolója, Jack London. Csodálatos írók ismerős és ismeretlen oldalukról. Velük együtt a magyar és a világirodalom más klasszikusai mesélnek nekünk a Kossuth Kiadó új, tematikus sorozatában: 22-22 híres romantikus, háborús, gyermek- és állattörténetben. Nyolcvannyolc írásos bizonyítéka annak, hogy remekművek olvastán is lerághatjuk a körmünket.

A gyöngéd Edgar Allan Poe. A békétlen Maupassant. A család misztikusa, Kosztolányi. Az állati természet hódolója, Jack London. Csodálatos írók ismerős és ismeretlen oldalukról. Velük együtt a magyar és a világirodalom más klasszikusai mesélnek nekünk a Kossuth Kiadó új, tematikus sorozatában: 22-22 híres romantikus, háborús, gyermek- és állattörténetben. Nyolcvannyolc írásos bizonyítéka annak, hogy remekművek olvastán is lerághatjuk a körmünket.

A gyöngéd Edgar Allan Poe. A békétlen Maupassant. A család misztikusa, Kosztolányi. Az állati természet hódolója, Jack London. Csodálatos írók ismerős és ismeretlen oldalukról. Velük együtt a magyar és a világirodalom más klasszikusai mesélnek nekünk a Kossuth Kiadó új, tematikus sorozatában: 22-22 híres romantikus, háborús, gyermek- és állattörténetben. Nyolcvannyolc írásos bizonyítéka annak, hogy remekművek olvastán is lerághatjuk a körmünket.

Jasmine két dologhoz ért: profi üzletasszony és odaadó testvér. Ám amikor váratlanul elveszíti a munkáját, törékeny nővére pedig kezdi önállóan bontogatni a szárnyait, rá kell ébrednie, hogy nem tudja, merre halad az élete. Álmatlan éjszakáin az ablakból figyeli a szomszéd sztár-DJ és családapa részeg randalírozását: Matt is munkanélkülivé vált, amikor a talkshow-jában egy szilveszteri pajzán tréfa nem úgy sült el, ahogy tervezte. Jasmine-nak minden oka megvan rá, hogy utálja Mattet, és úgy tűnik, az érzés kölcsönös, a két ember útjai azonban visszavonhatatlanul keresztezték egymást. Az évszakok múlásával pedig nem csak a kertészkedésbe temetkező Jasmine udvara lesz egyre pompázatosabb: egy valószerűtlen barátság és egy bimbózó szerelem is bekopogtat hősnőnk ajtaján. Cecelia Ahern legújabb története elgondolkodtató, bájos és felemelő, megnevettet és könnyekre fakaszt, és legfőképp emlékeztet minket arra, hogy az életet élni érdemes.

A szerelem hatalmasabb, mint a háború. Egy gyönyörű és céltudatos nő azonban mindkettőt elveszíti. Története megoldatlan rejtély maradt… egészen mostanáig. 2000: Az orosz-ukrán határ melletti erdőben egy második világháborús harci repülőgép roncsaira bukkannak. Úgy tűnik, a fák között Natalija Azarova ászpilóta – aki legtöbbször úgy nézett ki, akár egy pin-up lány – repülője és maradványai hevernek. A nő sorsát azonban továbbra is homály fedi. A Kreml állítása szerint német kém volt, aki megrendezte a saját halálát. A szerelme, Valentyin Orlov tábornok viszont sosem adta fel, hogy megcáfolja a szovjet propaganda állítását: kitartóan hisz Natalija hűségében. Lily, a fiatal ausztrál nő – aki egy szörnyű tragédiát követően orosz családjának hazájába utazik – Moszkvában próbál felejteni és tovább élni az életét. Őt is lenyűgözi Natalija története, és amikor találkozik egy idős nővel, aki azt állítja, hogy ismeri a pletykák mögött rejlő igazságot, Lily mindenképpen utána akar járni a rejtélynek. Ebben a történetben titkok és hazugságok, a halhatatlan szerelem és egy végzetes árulás mutatja be a borzalmakkal teli második világháborús időszakot, mely visszavonhatatlanul összefonódik a jelennel és a reménnyel. Letehetetlen olvasmány.

Ádám már gyerekként arról álmodozott, hogy egyszer híres rocksztár lesz. De ahhoz, hogy ez valóra válhasson, előbb meg kellett ismernie Dogit. Miután egymás mellé keverednek a suli udvarán, a két fiú hamar rájön: nemcsak a zene iránti rajongás közös bennük, de személyiségük is kiegészíti egymást. Ádám érzékeny és kreatív, míg Dogi vérbeli showman, aki épp eléggé gátlástalan ahhoz, hogy elérje, amit akar. A két barát összehoz egy amatőr zenekart, amely néhány klubkoncert után igazi közönségkedvenccé válik. A sikerrel együtt persze a jóakarók, az irigyek, a mentorjelöltek és a nagy riválisok is feltűnnek az életükben, így miközben Dogiék a budapesti klubokból feljutnak a legnépszerűbb fesztiválok nagyszínpadaira, a barátságuk is komoly szakítópróba elé kerül. Vajon megéri mindent feladni egy álomért? Ádámnak döntenie kell, mi az, ami igazán fontos a számára. De bárhogy is dönt, onnan már nincs visszaút.

Hatfős asztaltársaság találkozik havi rendszerességgel egy étteremben, hogy történetekkel szórakoztassák egymást egy jókedélyű vacsora keretében. Egyikük minden alkalommal vendéget is hoz, aki különleges problémákkal szembesíti a társaságot: megoldatlan bűnügyekkel, izgalmas rejtélyekkel, amelyeket csupán megfeszített agymunka árán lehet felgöngyölíteni. Ezek a legkülönfélébb szakmákban tevékenykedő férfiak – mert zártkörű klubjuk csak férfiakat fogad be – Sherlock Holmest és Hercule Poirot-t megszégyenítő logikával derítik fel a gyilkosságok, tolvajlások és más gaztettek elkövetőit, sőt időnként az is a rejtély részét képezi, hogy egyáltalán mit követtek el. A legendásan széles érdeklődési körű szerző ezúttal ismét új utakra merészkedik, bebizonyítva, hogy nemcsak az SF-hez és a fantasyhez, valamint az ismeretterjesztéshez ért, hanem a szórakoztató és izgalmas krimitörténetek írásához is.

Bagi Iván tavaly megjelent Csak szeretet legyen! című önéletrajzi könyvével úgy érzi lezárta a múltat. Mostani, szépirodalmi válogatáskötete személyes hangvételű fiktív történetekben fogalmazza meg az élet alapvető tapasztalatait. A szerző szándékai azonban túlmutatnak az irodalmi ambíciókon: küldetésének tartja, hogy hasson, hogy írásai segítséget, reményt és feloldozást adjanak olvasóinak, és megváltoztassák a negatív beállítottságokat. A hűség árvái Bagi Iván nyolcadik könyve, a kötet írásai tizenkét év munkájának terméséből álltak össze. "Nem dobhatnak a mély vízbe, ott születtem. Talán azért halnak meg az emberek, hogy a másvilágról megértsék azokat, akiket nem szerettek." „Itt vagy bennem, Mama! Próbáljuk meg így is. Nem szégyen botorkálni, kitapogatni, merre menjek, merre lehetsz. Ott vagy a hűségben, a túlélésben, a beájulás csodájában, a vidám hangulatokban, a szerelemben, a három testvéremben, az ételek ízében, azokéban, akik tudják jól, hogy harmincnyolc éves koromban én is megszületek. Ember leszek, és viszem végre valamire.”

„Amikor sírsz, Isten is szemtelenül fiatalnak tűnik hozzád képest.” Beck Tamás könyve tele van ilyen fontos mondatokkal. Olyan természetességgel írja le őket, ahogyan más levegőt vesz. Nem győzzük kapkodni a fejünket: hogyan mer ilyen sallangmentes, közvetlen mondatokban beszélni? Mintha újságot olvasnánk, riportokat és tárcákat, csak épp nem háborúkról, krízisekről, forradalmakról, hanem emberi drámákról, kapcsolatok fordulópontjairól: arról, ami igazán fontos. Hitelessé pedig az teszi ezt a hangot, hogy bár óriási tudás áll mögötte, mégis mindig csak annyit mutat meg, amennyi a szöveg működéséhez feltétlenül szükséges. Mindentudó elbeszélő, aki meghagyja nekünk a felfedezés örömét.

A tehetséges építész, Lucien Bernard a német megszállás alatt álló Párizsban 1942-ben olyan megbízást kap, amely nagyon sok pénzt hozhat neki, de az életébe is kerülhet. Titkos búvóhelyet kell terveznie egy vagyonos zsidónak úgy, hogy azt még a legelszántabb német katonák se találják meg. Luciennek szüksége van a pénzre, és a lehetőségnek sem tud ellenállni, hogy túljárjon a nácik eszén, akik elfoglalták szeretett városát, így úgy dönt, elvállalja a feladatot. Ám amikor az egyik általa tervezett búvóhelyet leleplezik, és az élet úgy hozza, hogy a zsidók elrejtése személyes üggyé válik számára, ráébred, hogy a tét jóval nagyobb, mint eleinte gondolta. Luciennek – és ezzel párhuzamosan az olvasónak is – mérlegelnie kell, hogy emberekként mivel tartozunk egymásnak, és hogy milyen messzire kell elmennünk ahhoz, hogy helyesen cselekedjünk.

„Egyre csak az járt a fejemben, hogy ez most nem egy kedd esti tévésorozat vagy az E.T., hanem itt, nálunk történik, ahol évek teltek el anélkül, hogy az egyiktől meg lehetett volna különböztetni a másikat. Úgy éreztem, mintha az április 4-ei ünnepség óta egy egészen másik életet élnénk. Akkor, azon az estén, a pártház előtt döbbentem rá először, hogy voltaképpen két Magyarország létezik. Az egyik Kádár-Magyarország (noha akkor még nem így hívtam, igazából nem hívtam sehogy), a másik meg az, amelyik azokban a hetekben könyörtelenül megmutatta nekünk a rideg és rémisztő valóságot." A felszabadulás 40. évfordulóját ünnepli az úttörőcsapat a párt magas rangú vezetője jelenlétében, amikor valaki lezuhan az iskolát övező panelházak egyikéről. Hátborzongató események sorozata veszi kezdetét, amelyhez fogható nem volt még a lakótelepen (pedig a minap föltörtek egy Trabantot, igaz, nem volt mit elvinni belőle), és mindenestül föl is forgatja a kisváros békés unalommal csordogáló életét. A nyomozásba belekeveredő Tóth Bence örömmel cseréli föl az őrsi foglalkozásokat és az edzéseket a titkos ügynöki megbízatásra, ám hamarosan rádöbben, hogy a rendőrséget a sorozatos tragédiáknál jobban érdekli, hogy ki hallgat Szabad Európa Rádiót, és hogy ki mit gondol 1956-ról… A Focialista forradalom szerzőjének új regénye egyszerre korrajz és krimi. Miközben lapjain megelevenedik a késő Kádár-kori Magyarország, a főhős azzal szembesül, hogy a biztosnak és rendíthetetlennek látszó világ roppant törékeny…

1321. Bátor Attila egykor templomos lovag volt, a király első embere, aki ott küzdött az Anjou-lobogó alatt, vérét hullajtva az akkor felemelkedő dinasztiáért. Az évek során legendás harcossá vált, ám a sorsdöntő rozgonyi csata után szögre akasztotta kardját, hogy családjával békés életet élhessen – távol a királyi udvartól, messze minden csatamezőtől. Egy forró tavaszi napon azonban minden megváltozik: királyi küldöttség érkezik a szlavóniai birtokra, hogy csaknem egy évtized után ismét hadba hívja a lovagot. Csák Máté, a Felvidék hadura, az Anjou-ház legnagyobb ellensége meghalt, s itt az idő, hogy huszonnyolc várát és teljes tartományát elfoglalják, egykori alattvalóit a király hűségére térítsék. Attila nem tehet mást, újból vasba öltözik, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon az északi hadjáratra – ezzel pedig nemcsak egy új korszak, hanem bonyodalmak egész sora is kezdetét veszi. Míg a királyi had a Csákok földjét dúlja, addig Dubicában sötét fellegek gyülekeznek a Bátor család feje felett. A lángok felcsapnak, és úgy tűnik, a tűz sosem hunyhat ki… Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának lapjain valós és fiktív szereplők, urak és szolgák, királyok és katonák sorsa fonódik össze, és alakul Isten vagy a végzet akarata szerint. A sorozat nyitó kötete a XIV. század első negyedéről, az Anjou-kori Magyar Királyságról mesél – egy távoli, vadregényes, egyszerre dicsőséges és vérben fürdő korról, melyben még számított az adott szó, a becsületnek súlya volt, az emberéletet pedig egészen más áron mérték.

A Luxemburgi Zsigmond távoli kegyét és oltalmát élvező Gabriel kiemelkedő tehetséggel végzi tanulmányait, és fényes jövő áll előtte. Ám ahhoz, hogy magas körökben foroghasson, az intrikálás mesterévé kell válnia. Amikor a Zsigmond ellen összeesküvő főurak Váradon elhatározzák, hogy Nápolyi Lászlót koronázzák királlyá, az érsek pedig titokban az uralkodó meggyilkolására ad parancsot, Gabriel útra kel, hogy figyelmeztesse pártfogóját. Eközben barátja, Börki András, a fiatal bihari nemes is elindul, hogy Stibor vajda mellett részt vegyen élete első csatájában a trónbitorló Nápolyi László ellen, és később a budai udvarba jutva lovagi rangot szerezzen. Gabriel megmenti Albeni Eberhard püspök és a leendő királyné, Cillei Borbála életét. Befolyásos támogatóra tesz szert, miközben rá kell döbbennie, hogy semmi sem az, aminek látszik, és hogy az életben olykor nincs helye az erkölcsnek és jó szándéknak. A fiatal diakónus arra is rájön, hogy különös titok lappang a váradi székesegyházban őrzött Szent László-ereklye körül, melyet csak a beavatottak ismernek. Gabriel válaszút elé kerül: beletörődik, hogy csupán báb a hatalmasok játékában, vagy sikerül saját kezébe vennie sorsát? Udvari kötelességeit kiválóan teljesíti, ellenfeleivel ravaszul szembeszáll, és tevékenyen részt vesz a Sárkányos Rend megalapításában. A lovagrendében, melynek a „hivatalos” történetírás szerint Zsigmond király támogatóinak összefogása lett volna a rendeltetése, az „árnyéktörténelem” azonban másképp emlékezik róla…

Mindazt, amit látsz, játéknak veszed. Amszterdam, 1686. A tizennyolc éves Petronella Oortman a városba érkezését követően elfoglalja helyét dúsgazdag kereskedő férje, Johannes Brandt oldalán. Hamarosan rá kell azonban ébrednie, hogy az élete nem pontosan olyan lesz, mint amilyennek elképzelte, és hogy a Brandt-ház szívfacsaró titkokat rejteget. Miközben kétségbeesetten igyekszik eligazodni a bonyolult viszonyok között, felbukkan egy titokzatos személy, egy miniatűrkészítő, aki rejtélyes küldeményeivel mintha csak az ő sorsát igyekezne egyengetni. Jessie Burton a női sors és a szabadságvágy örök témáit járja körül, miközben regényének lapjain megelevenednek a tizenhetedik század végi Amszterdam hétköznapjai.

Három főhős: Kékszem, a legendás bandavezér, akiből, miközben szinte egész életét börtönben tölti, mítosz lesz, példakép, „új Robin Hood”; Tere, a kedvese (vagy mégsem?), aki tűzön-vízen át hűséges hozzá; és Pápaszem, aki csak azért csapódik a bandához, mert szerelmes Terébe, a legszebb lányba, akit valaha látott… 1978-ban kezdődik a történet, amikor Kékszem vezetésével a kamaszokból álló banda egyre veszélyesebb bűncselekményeket követ el, s amikor megjelenik köztük Pápaszem, és olyan akar lenni, mint ők… Egy bankrablás után kint várja őket a rendőrség: valaki nyilván beköpte a bandát! De ki lehetett a besúgó? És Pápaszem visszamehet-e a maga középosztálybeli, nyugodt életébe, ahol majd egyetemre jár, és talán ügyvéd lesz belőle; el tudja-e felejteni a szegény kültelki kamaszokkal átélt lélegzetelállító kalandokat; és el tudja-e felejteni Terét? Javier Cercas ennek az igaz vagy jórészt igaz történetnek, Kékszem legendájának, személyiségének mélyére próbál hatolni, hosszasan beszélget mindenkivel, aki még él a szereplők közül, és kideríti, hogy a valóság izgalmasabb, mint a mítosz… Csak az a baj vele, hogy megismerhetetlen.

1450, Mainz. Peter Schöffernek ott kell hagynia a tudás fellegvárát, Párizst, hogy az apja hívására visszatérjen a szülői házba. Mindent felad, a nagyváros kínálta izgalmakat, a pezsgő egyetemi légkört és az álmát is, hogy írnok váljon belőle. Kereskedő apja ugyan a tudása miatt hívja haza, mégis inassá tenné megint, egy olyan műhelyben, ahol könyveket készítenek egy egészen új eljárással. A műhely Gutenbergé, a vad, szabályokra fittyet hányó, zseniális feltalálóé. Ő és Peter apja egyaránt hisz abban, hogy a találmány megrengetheti a világot, de a huszonéves fiatalember leginkább csak szabadulni akar a helyzetből, amelyhez cseppet sem fűlik a foga. Aztán mégis, Gutenberg vonzó-taszító személyisége, a Peter keze alatt formálódó betűk, a kohó hője, az olvadó fém csordulása, a tinta szaga, a száradó oldalak látványa megváltoztat mindent, amit a fiú eddig az életéről gondolt… Alix Christie regénye a Gutenberg-biblia történetét fogalmazza újra. Ugyanakkor – a világot megváltoztató találmány születésén túl – hiteles és izgalmas képet nyújt az érseki átok sújtotta Mainz világáról, titokról, árulásról, szerelem és hivatás harcáról, felnőtté válásról; lebilincselően, kifejezetten a betű és a könyvek szerelmeseinek.

Az idegen a semmiből bukkan fel. Talán egy bárban, talán egy parkolóban, talán egy élelmiszerboltban. Kiléte ismeretlen. Indítékai homályosak. A birtokában lévő információ tagadhatatlanul hiteles. Néhány szót súg az ember fülébe, aztán magára hagyja meghökkent áldozatát, aki kétségbeesetten próbálja összerakni darabokra tört élete szilánkjait. Adam Price-nak van mit veszítenie. Élete maga az amerikai álom: jól fizető állása van, és látszólag harmonikus házasságban él gyönyörű feleségével, akivel két csodálatos fiúgyermeket nevelnek egy hatalmas kertvárosi családi házban. Aztán összeakad az idegennel. Amikor Adam tudomást szerez felesége, Corinne szörnyű titkáról, kérdőre vonja az asszonyt, és a tökéletes élet délibábja úgy foszlik szét, mintha sosem létezett volna. Ám Adam hamarosan még sötétebb machinációk hálójában találja magát, és egy idő után felismeri: elég egy apró kis hiba, és az összeesküvés, amelybe belesodródott, nem csupán az életüket dönti romba, de végez is velük…

Van egy gyönyörű zsidó legenda, mely szerint Isten azért nem pusztítja el a világot, noha az tele van gonoszsággal, mert az emberi történelem minden pillanatában él a földön harminchat igaz ember – olyan férfiak és nők, akik egyszerűen nem tűrik az igazságtalanságot. Senki sem tudja a nevüket, és ők sem tudják magukról, hogy az igazak közé tartoznak. Giorgio Perlasca is ilyen Igaz Ember volt. Ebben a fiataloknak szóló regényben megelevenedik a történelem egyik legembertelenebb időszaka: 1944-45. Miközben a szovjet csapatok nyugat felé törnek előre, a fővárosban rekedt zsidókat az éhség és a hideg mellett a német és magyar nácik esztelen támadásai tizedelik. Ekkor egy olasz húskereskedő elhalasztja saját hazautazását azért, hogy annyi embert mentsen meg, amennyit csak tud.Amikor a spanyol nagykövet elhagyja a várost, úgy tűnik, a követség oltalma alatt álló zsidók számára elveszett minden remény. Nincs más hátra, Perlasca megpróbálja megmenteni őket, ehhez azonban egy utolsó, elképesztő, hihetetlenül kockázatos hazugságra van szükség… Végül 5 200 zsidót sikerült megmentenie. Budapesten.

Michael Connelly igazi legendának számít a bűnügyi krimi műfajában. Huszonhét regényét eddig harminckilenc nyelvre fordították le, s több mint 42 millió példányt adtak el belőlük. Köteteiben két kiemelkedően népszerű figurát teremtett meg: Harry Bosch nyomozót, illetve Mickey Haller védőügyvédet. A Perújrafelvétel című krimiben e két karizmatikus férfi útjai keresztezik egymást. Ezt a sztorit azok is élvezni fogják, akik Connelly sötét hangvételű detektívtörténeteit kedvelik, és azok is, akik Connellyben a tárgyalótermi krimik mesterének, John Grishamnak a riválisát látják. Mickey Haller, aki egész életében a bűnösöket védte, álmában sem gondolta, hogy valaha is átigazol a másik oldalra, és a vádat fogja képviselni. Ám egy szép napon a huszonnégy évre elítélt gyerekgyilkost, Jason Jessupot szabadlábra helyezik. Az egykori DNS-minták újraértékelésének köszönhetően ügyét a teljes felmentés és a nem kevés kártérítés reményében újratárgyalják. Haller nem kételkedik Jessup bűnösségében, de csak azzal a feltétellel vállalja az ügyet, ha együtt dolgozhat Harry Bosch nyomozóval és az Államügyészi Hivatal legjobb ügyészével, Maggie McPhersonnal. Haller és csapata egy minden hájjal megkent sztárvédőügyvéddel találja szemben magát, aki a médiát is felhasználja, hogy védencét az igazságszolgáltatás áldozataként tüntesse fel. A szabadlábon védekező Jessup nappal a média reflekorfényében valódi celebként viselkedik, éjszakánként azonban különös átváltozáson megy keresztül. Csupán Haller és Bosch tudja, hogy senki sincs biztonságban – hiszen lehet, hogy a gyilkos ott folytatja, ahol huszonnégy éve abbahagyta…

Ritka, hogy az ember olyasvalakivel sodródhat össze, aki úgy érti és szereti őt, ahogy van, feltételek nélkül. Mindez a 19. század közepének New Yorkjában. 1845 egy sorsfordító estéjén Frances Osgood találkozik New York legfelkapottabb írójával, költőjével, a titokzatos Edgar Allan Poe-val, és az első perctől fogva általa is megmagyarázhatatlan kapcsolat fűzi hozzá. Mivel a hölgy is költészettel foglalkozik, ugyanazokban a körökben mozognak. Francest és két gyermekét nem sokkal korábban hagyta el szédelgő, a nőkért rajongó és körükben sikeres férje. Frances a Bartlett-házban kap menedéket, és írásból igyekszik eltartani családját. Poe ezekben a hetekben lesz elképesztően népszerű A Holló című versével. Felesége, Virginia egyben unokatestvére súlyos beteg, és a költő már egy ideje nem boldog vele, de ahogy sok minden mást, ezt is elfogadja, amíg össze nem hozza a sors Frances Osgooddal. Mindketten rossz házasságban éltek, élnek, és mindketten megértésre, elismerésre vágynak. Emiatt lesz kapcsolatuk oly veszélyes: értik és érzik egymást, míg erre más nem képes környezetükben.

A hétéves Millie Bird már huszonhét lényt gyűjtött össze a Halott Dolgok Könyvébe, amikor a papája is Halott Dologgá változik. Nemsokára a mamája is eltűnik: magára hagyja Millie-t az áruházban, az Irdatlan Bugyik között. Agatha Pantha nyolcvankét éves, és a férje halála óta nem tette ki a lábát a házából. Ablakából, a függöny és a borostyán rejtekéből kiáltozik a járókelőkre, vadidegenekre ontja a haragját. Amíg egy nap észre nem vesz egy kislányt a szemközti házban. Karl, a gépíró nyolcvanhét éves, mikor a fia csókot nyom a homlokára, és otthagyja egy idősotthonban. Miközben távozó gyermeke után néz, hirtelen megvilágosodik. Elszökik, és valami mást kezd kutatni. Három elveszett ember vár arra, hogy megtalálják. Millie, Agatha és Karl hamarosan áthág minden szabályt, hogy felfedezze, miről is szól az élet. Szívmelengető regény a Nagy és Fontos, no meg a Kicsi és Még Fontosabb Dolgokról.

Néha azok a legjobb levelek, amelyekre nincs is válasz. Egy angol házi feladattal kezdődik: írj levelet egy halottnak, mindegy, kinek. Laurel Kurt Cobaint választja, mert Kurt fiatalon halt meg, csakúgy, mint May, Laurel nővére, így talán megért egy kicsit abból, hogy Laurel min megy keresztül. Laurel nemsokára egyre több halottnak ír levelet – Janis Joplinnak, Heath Ledgernek, River Phoenixnek, Amelia Earhartnek, szinte abba sem bírja hagyni. Megírja nekik, mi történik az új középiskolában, és hogyan hullott szét May halála után a családja. De akármennyit segítenek is neki a levelek, nem tarthatja örökre távol magától az igazi életet. Múltjának kísértetei nem férnek bele az írott sorokba, és Laurelnek szembe kell néznie a gyermekkor lezárulásával, az imádott testvér elvesztésének fájdalmával és a felismeréssel, hogy egyedül mi formálhatjuk a sorsunkat.

A Fumax Irodalom sorozat szép sikerrel indult tavaly a Tolvajok tele című regénnyel. A Fumax Irodalom sorozat második kötetére, Az elvarázsoltakra még tavaly tavasszal figyeltünk fel, amikor az Amazon legjobb könyve lett márciusban. Azóta megnyerte a jelentős francia Prix irodalmi díjat és számtalan más díjra jelölték, rengeteg év legjobbjai listára került fel, illetve bejutott a Goodreads-en a legjobb 20-ba a fiction kategóriában (ami talán a legjelentősebb kategória) az év végi olvasói szavazáson. Bekerült az ALA (Amerikai Könyvtárak Szövetsége) Figyelemreméltó Könyveinek listájára, 2015-ös díjazottként, és esélyesnek tartják az idei Pulitzer-díjra való jelölésre is. Az elvarázsoltak csodálatos és megváltással teli első regény, melynek rideg világában találkozik a gonoszság és a mágia, Alice Sebold empátiája és líraisága és Stephen King sötét képzelőereje.

Különös jelenethez asszisztál reggelente a 6 óra 27-es, Párizs környéki RER-járat utazóközönsége. Egy fura fiatalember nap nap után ugyanoda telepszik le, táskájából előkotor néhány viseltes lapot, majd az összefüggéstelen könyvoldalakat felolvassa a vonatkocsi plénumának okulására. A felolvasó, Guylain Vignolles egy könyvzúzdában dolgozik, a démoni kisugárzású, gyilkos hajlamú zúzógépet irányítja, és gyűlöli ezt a hóhérmunkát. Bizalmasa egy aranyhal, legjobb barátai egy balesetet szenvedett volt munkatársa, akinek eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze odaveszett lábait, valamint egy hóbortos versfaragó, aki kizárólag rímekben hajlandó kommunikálni felebarátaival. Egy szép napon történik valami. Váratlan esemény forgatja fel Guylain monoton hétköznapjait. Vajon hová, milyen emberi kapcsolatok, milyen új élet felé vezetik a nem várt változások? Felemelő, kedves humorú, szívet nyugtató mese emberekről jókról, komiszakról, bogarasakról vagy épp hétköznapiakról. És a boldogságról, amely talán ránk talál, ha már kellőképp felkészültünk rá.

A történetet egy sziámi ikerpár túlélő tagja meséli nyomasztó, szeretetlenségben telt gyermekkorukról, frusztráló és kínos élményekkel teli kamaszkorukról, az elfogadásért, az önálló személyiségre, önálló életre való jogért folytatott küzdelmükről. Szét lehet-e választani, ami összetartozik? Szembeszállhatunk-e a nekünk rendelt sorssal? És ha igen, milyen áron? Dimkovszka nyugtalanító kérdésekre keres választ a XXI. században. A regény hátterét a délszláv történelem (és kultúra) legutóbbi három évtizede adja.

Zoë és Ken – menekülve a nagyváros zajától és forgatagától – a suffolki Deben folyó partján kezd új életet egy kényelmes családi házzá alakított egykori pajtában, melynek alapjait még az angolszász időkben vetették meg. A ház falai közt azonban évszázados titkok kísértenek. A fiatalok a külvilág szemében tökéletes párnak tűnnek, ám valójában minden nappal távolabb kerülnek egymástól. Ráadásul Zoë furcsa jelenlétet érez otthonában, miközben a folyón gomolygó ködből kísérteties alakok rajzolódnak ki, amelyekről egyre nehezebb nem tudomást venni. Ha mindez nem lenne elég, a közeli földek mélyéről emberi csontok kerülnek elő, és azonnal találgatás kezdődik: vajon kapcsolódnak ahhoz a viktoriánus kori szerelmi tragédiához, amelyről a helyiek még ma is suttogva beszélnek? Mi lehet a titka annak az ősi sírhalomnak, mely évszázadokon át érintetlenül áll? Milyen pusztító erők szabadulhattak fel, amikor megbolygatták? A folyó kész felfedni sötét titkát…

Ez egy rendhagyó napló, nem az ismert, hagyományos napló formájában megírt eseménytörténet. A betegség felismerésétől, az akkori és azóta megélt sorsdöntő történések kronologikus sora, frappáns, sokat mondó és sűrűn telehintett stációé alcímekkel. Itt nem a stáció keresztúti jelentéséről (bár a kereszt hordozása átvitt értelemben megállja a helyét), hanem az emlékek állomásairól van szó. A könyv az utolsó bejegyzésig életrajzszerűen vezet végig egy élettörténeten keresztül – a közelben be-bevillanó régi emlékeket felidézve – a gyermekkortól a felnőtté válásig, aztán őszintén, önsajnálat nélkül, sőt, ebben a lehetetlen helyzetben nem szokványos öniróniával beszél sajnálatos betegségének kezdetéről, és annak mostani visszafordíthatatlan tényéről. Ez az írás Fehér György életének emlékképeivel betekintést enged betegségének hétköznapjaiba, a kór leküzdésének, elviselhetetlen heroikus küzdelmeibe. Tisztelet, tisztelet, nagyon-nagyon sok tisztelet Fehér Györgynek és családjának! Nagy Anna

„A Villa Blue-ban az ördög lakik” – egyre csak ezt ismétlik a Balázshoz csapódó csinos karibi lányok az egzotikus sziget éjszakai bárjában, csókok és ölelések ritka szüneteiben. A fiatal ügyvéd két napja még álmában sem gondolta volna, hogy Óbudáról ebbe a mesevilágba röpíti sorsa, hogy aztán újabb két nap múlva már egy alföldi falu határában kelljen menekülnie üldözői elől. Balázs és újdonsült asszisztense, Lea nemcsak egy litvérvári vállalkozótól, hanem a karibi szigeten élő ördögi dollármilliomostól is különös megbízást kap, és nem sejtik, hogy hamarosan Hongkongban menthetik az életüket, mert merénylők járnak a nyomukban. Talán az összekovácsolódásnak e nem mindennapi formája az oka, hogy a szerelmi csalódásból csak lassan gyógyuló Balázs – akinek a szívét még a tüzes karibi lányok sem dobogtatták meg – másképp kezd nézni útitársnőjére. Lea múltja azonban titkokat rejt… Fejős Éva ezúttal is mesterien szövi a szálakat, az olvasó egyszerre merülhet el egy vérbeli krimi, egy romantikus regény és egy szórakoztató útikalauz cselekményében. Lebilincselően izgalmas olvasmány.

"A történetet Matthew meséli el, aki imádott bátyja halála óta küzd a skizofréniával. Matthew sorsát gyerekkorától a húszas évei elejéig követhetjük nyomon. Megtudhatjuk, miként süllyedt tudathasadásos állapotba Down-kóros testvére elvesztése után, miért és milyen mértékben okolja magát a tragédia miatt, mi okból hagyja ott a valóságot, s miért menekül képzelete világába. Filert a regény megírásához saját tapasztalatai vezették: tíz éven át dolgozott ápolóként pszichiátriai intézetben. A fiatal korosztálynál tapasztalható elmebetegségek egyre súlyosabb gondot jelentenek napjaink társadalmában e mű gondolkodásra késztet, és talán kinyitja a szívünket a lelki betegségekkel nap mint napos harcot vívók felé. E rövid leírás alapján szomorú, drámai történetet képzelhetünk el ám a fiatal angol író oly páratlanul viccesen, szórakoztatóan, annyi szeretettel és megértéssel adja elő e szívszorító történetet, hogy a kötet az angliai megjelenés után rögtön a sikerlisták élére került, az olvasók kedvencévé vált, s megnyerte Nagy Britannia legismertebb közönségdíját, a Costa cég által alapított Costa-díjat.

Codyt óriási megrázkódtatás éri, amikor a legjobb barátnője, Meg öngyilkosságot követ el egy motelszobában. Mindent megosztott Meggel, és Meg is vele – hogy tehetett ilyet minden előzetes figyelmeztetés nélkül? Amikor Cody elutazik az egyetemi városba, ahol Meg tanult és szobát bérelt, és összeszedi a holmiját, rájön, mennyi minden titokban maradt előtte. Beszűkült kisvárosi életébe zárkózva alig tudott valamit Meg lakótársairól, ahogy a színpadon vadnak és lehengerlőnek tűnő, de közben fájdalmas titkokat őrző rockgitárosról, Ben McCallisterről sem. Sejtelme sem volt a jelszóval védett mappáról Meg laptopján, de miután váratlanul sikerül megnyitnia, lassan mindent kétségbe von, amit korábban a legjobb barátnőjéről tudott.

Íme a nagy amerikai író arcképe kölyökkutya korában. A miliő, amelyben Jonathan Franzen nevelkedett: St. Louis, a barátságos és szolid közép-nyugati „kisváros”; a fojtogatónak érzett családi légkör; a lázadó hippi báty és példakép, s a korszak – a hetvenes évek – a maga középosztálybeli bizonyosságaival, amelyek idő múltán igencsak megrendültek. A szégyen és a szorongás, ami áthatotta kamaszéletét; az iskolai csínytevések; egy keresztény ifjúsági közösség viselt dolgai; a német nyelvvel és irodalommal, Kafkával és Rilkével való ismerkedés; egy zátonyra futó házasság; a madármegfigyelés örömei és nehézségei – megannyi történet és motívum, amelyek visszaköszönnek a Javítások és a Szabadság regényvilágában. A kötet hat ragyogó esszéje önbecsmérlés és önelégültség, szemérmes rejtőzködés és önkitárulkozás sajátos elegyét alkotva mutatja be egy íróember felnőtté válását, aki negyvenöt évesen elmondhatta magáról, hogy éppen olyan, amilyen tizenhét évesen lenni szeretett volna.

Olaszország, 1932 – Mussolini hatalma egyre jobban megerősödik Olaszországban… Egy ragyogó őszi reggelen az építész Isabella Berottihoz váratlanul odamegy egy nő, akivel még soha nem találkozott, és rábízza a kislányát, hogy vigyázzon rá egy kis ideig. Vonakodva bár, de Isabella igent mond, ám ez a döntés teljesen felforgatja az életét. Önkéntelenül abba a helyzetbe kerül, hogy meg kell védenie a gyermeket a rá vadászó hatóságoktól. Megismerkedik a karizmatikus fotóssal, Roberto Falcóval, aki társául szegődik egy elképesztő hajszában. Hamarosan rájönnek, hogy az általuk feltárt titkok sokkal bonyolultabbak és veszélyesebbek, mint azt valaha is képzelték volna. A márvánnyal burkolt piazza, a kanyargós olasz utcák s Róma csodálatos panorámája szolgál hátterül ennek a lenyűgözően izgalmas és egyben romantikus történelmi műnek. Kate Furnivall új regénye megmutatja, hogy néhány ember kitartása, hite és becsületessége reményt adhat mindannyiunknak.

A szerző tíz éven átszerkesztette az Új Szó napilap nagy olvasói visszhangot kiváltó, népszerű mellékletét, a futballal foglalkozó Focitippet. Jelen kötet ennek a tíz évet átölelő sportújságírói pályafutásnak a keresztmetszete, válogatás Gazdag József tárcáiból, amelyekben új perspektívákat keresve megpróbálta kitágítani a sportújságírás dimenzióit, kapcsolódási pontokat találva az irodalommal, a szociológiával és a pszichológiával

Olyan történetekre vágyik, amelyek túlmutatnak az elcsépelt sablonokon? Akkor ne hagyja ki a New York Times bestseller-szerző George R. R. Martin és a többszörösen díjnyertes szerkesztő, Gardner Dozois kötetét! Huszonegy eredeti, most először olvasható, igazi nehézsúlyú sztárszerző tollából származó írást vehet kezébe a Zsiványokkal, amelyben minden egyes novella újabb izgalmakat ígér meghökkentő csavarokkal és nyaktörő fordulatokkal. Maga George R. R. Martin egy eddig még ki nem adott, új Trónok harca novellával jelentkezik, amelyből A Tűz és Jég Dala világának talán legnagyobb gazemberét ismerhetjük meg. Csatlakozzon az utazáshoz olyan írókkal, mint Gillian Flynn, Joe Abercrombie, Neil Gaiman, Patrick Rothfuss, Scott Lynch, Cherie Priest, Garth Nix, Steven Saylor vagy Connie Willis – nem is beszélve az irodalmi bűvészmutatványok többi mesteréről. Ezek a zsiványok nemcsak fosztogatnak, hanem gazdagabbá is teszik az olvasó szívét!

Valerie-t késő este egy telefon riasztja fel. Hatéves kisfiát baleset érte: egy szülinapon beleesett a tűzbe, és súlyos égési sérüléseket szenvedett. Tessa a hetedik házassági évfordulóját ünnepelné egy étteremben, azonban plasztikai sebész férjét behívják a kórházba: egy kisfiút hoztak be súlyos égési sérülésekkel. Ezen az estén Valerie és Tessa sorsa, ha nem is örökre, de összekapcsolódik. A Szívügyeket az írónő egyik legjobb és pszichológiailag legmélyebb regényének tartják. Az olvasót nem csak az izgalmas történet ragadja magával, hanem az emberi lélek legkisebb rezdüléseinek megindító erejű leírása is.

„Romantikus történet a fiatalságról és az utazásról.” Polona Glavan így jellemezte debütáló regényét, mely szerkezetében leginkább Jim Jarmusch Éjszaka a Földön című filmjéhez hasonlítható. Csak éppen a taxikat a Párizs és Amszterdam közötti éjszakai vasútjárat kabinjai helyettesítik. Ezeknek az egymáshoz kapcsolt, együtt suhanó, de mégis különálló világoknak a főszereplői interrail jeggyel utazó fiatalok, akik az éjszakában a fiatalság naiv gondtalansága és az egyre inkább közelgő, ám még korántsem időszerű felnőttkor közötti légüres térben lebegnek. Ez a senkiföldje kitűnő alkalom arra, hogy számot vessenek eddigi életük ügyes-bajos dolgaival, hogy kapcsolataik és saját érzéseik komolyságát mérlegre tegyék, s ha úgy ítélik meg, az esetleges vakvágányokról letérve új irányokat vegyenek.

Görömbölyi Dávid 1979-es évjáratú debreceni srác. Újságíró családból a Debreceni és Krakkói Egyetemen át a magyar fővárosba visz az útja. Diplomata, elemző, oktató; e kötetet illetően szerző. Fikcióban elsőkönyves. Novelláival elvisz hol erre, hol arra, szerte a nagyvilágba, de haza is hoz mindig. Kedvelt előfordulási helye Pesten a Deák tér, otthon a Nagytemplom környéke, és a világ minden pontja, ahol felfedezni lehet. Elsősorban embereket.

Quentin Jacobsen egész életét azzal töltötte, hogy távolról csodálta a hihetetlenül kalandvágyó Margo Roth Spiegelmant. Így aztán, amikor a lány nindzsának öltözve kinyitja Quentin ablakát, bemászik rajta az életébe, és magával invitálja egy nagy fantáziával kitervelt bosszúhadjáratra, a fiú vele tart. Egész éjszakás kalandjuk után új nap veszi kezdetét, s amikor Q megérkezik az iskolába, megtudja, hogy a mindig is enigmatikus Margo ezúttal valódi rejtéllyé lett. Hamarosan kiderül azonban, hogy vannak bizonyos nyomok, amelyek felderítése csak rá vár. Ezzel olyan csapongó kaland veszi kezdetét, amelynek során minél közelebb kerül, annál kevesebb tárul fel előtte a lányból, akiről azt hitte, jól ismeri. A Printz-díjat elnyerő John Green azzal a ragyogó szellemességgel és izzó érzelmi őszinteséggel tér vissza, amely olvasók egy egész új generációját hozta lázba.

„A morzsáit viszont még mindig nem takarítottam ki a konyhaasztal fiókjából, ahova belehullottak, ahol az evőeszközeit tartotta és tartom most én is. Anyám morzsáihoz nem nyúlok egyelőre.” Van-e benne szeretet? Szereti-e valójában az anyát? – kérdezi újra meg újra Györe Balázs új regényének elbeszélője. Ezekre a kérdésekre nem találja – magában – a választ, de ott van mindvégig az édesanyja mellett. Az utolsó pillanatig. Megrendítő könyv.

Egy napon Fliss Benson, tévéproducer névtelen levelet kap, amit a munkahelyére címeznek. A borítékban egy kis kártyát talál, amelyen négyszer négyes sorokba rendezve tizenhat szám áll. Flissnek fogalma sincs arról, hogy ezek a számok mit jelenthetnek. Szintén aznap értesül arról, hogy egy olyan dokumentumfilm elkészítésében kérik a segítségét, amely az igazságszolgáltatással való visszaélésről szól, és amely kapcsán bölcsőhalálban elhunyt csecsemők anyját vádolták gyilkossággal. A dokumentumfilm három nő: Helen Yardley, Sarah Jaggard és Rachel Hine történetét dolgozza fel. Fliss úgy tervezi, hogy ez lesz az utolsó projekt, amit elvállal. Ekkor azonban Helen Yardleyt holtan találják otthonában, zsebében egy kártyával, amelyen négyszer négyes sorokba rendezve tizenhat szám áll…

Az Ígéretföld utópiaregény (…). A mindennapjaink és a szöveg jövőképe között feszülő – gyakran ironikus felhangokkal telített – kontraszt egy pillanatig sem juthat nyugvópontra – nem is beszélve a szöveg világának újabb és újabb titkairól, amelyek gyakran átértelmezésre kényszerítik ismereteinket. Az olvasó nem feledkezhet meg arról, hogy a regény minden sora fikció, ám mégsem mentesül a gondolattól: mi történik akkor, ha az eljövendő fátumszerű és elkerülhetetlen? Lehet, hogy az Ígéretföld már a kertvégi csalitosban van? Ne feledjük: a megvalósuló próféciák világában minden jóslatot, minden apró jelet gyanúperrel kell kezelnünk… (Patócs László)

Minden életnek egy változata van, az, amit élünk. Egy könyv, ami hozott lélekből dolgozott. Jöttek férfiak, nők, lányok, fiúk vegyest, öregek és fiatalok, s valamit kipakoltak magukból. Sokan az egész lelküket, mások csak egy darabkát belőle, azt, amelyik épp nyomta a lélek többi részét. Lett ebből egy gyűjtemény, a hozott lelkek múzeuma. Olyan, ahová, ha belépsz, s bekukucskálsz a tárlókba, azt érzed, te is ott vagy, ott van egy kicsi része a sorsodnak, a másikban meg egy nagyobbacska része, s felismered a barátaidat, a barátnőidet, a szüleidet, a gyerekeidet. Kicsit fáj ez a találkozás, mégsem tudsz szabadulni attól, hogy nézned kell. Olyan vagy, mint a kisgyerek, aki el is akarna fordulni a mesekönyv ijesztő képeitől, de rögvest visszapillant, mert nem bírja nem látni.

Valami furcsa történik az Ohio állambeli, clevelandi Orsk bútoráruházban. A munkatársak reggelente megrongált Kjërring könyvespolcokra, törött Glans vizespoharakra, és szétvert Liripip gardróbokra bukkannak. A bevétel mélyponton, a biztonsági kamerák felvételein nem látni semmit, az üzletvezetőkön pedig kezd elhatalmasodni a pánik. Három alkalmazott önszántából kilenc órás, napnyugtától hajnalig tartó műszakot vállal, hogy a rejtély végére járjon. Ám éjjeli őrjáratuk során a Bemutatótér különös jelenései és zajai közepette minden képzeletet felülmúló borzalmakkal kell szembenézniük. Grady Hendrix korábban olyan lapoknak írt, mint a Variety, a Slate, a New York Post, a Playboy, a Village Voice, a Strange Horizons, valamint szerepelt a The Mad Scientist’s Guide to World Domination című antológiában is. Hosszú éveken át telefonos ügyeletesként dolgozott egy parapszichológiai kutatóintézetnél. Jelenleg a manhattani Orsk munkatársa.

Eljött az idő a leszámolásra. A jóslat hamarosan beteljesedik, és bár egyre több szövetségese akad Annáéknak, de a fenyegetés is nő. A hercegek minden eszközt bevetnek, hogy megállítsák a lázadó óriásokat. Nem kímélve senkit és semmit, főképp nem saját gyermekeiket. És ahogy minden háború, ez is komoly áldozatokkal jár. A helyzet egyre kiélezettebb, a nyugtalanság és a félelem lassan mindenkit felőröl. Miközben Anna menteni próbálja szeretteit, maga válik a fő célponttá. Minden percről percre változik körülötte, és senkiben sem bízhat. Mikor a Bujaság hercege ellene küldi szerelmét, Kaidan Rowe-t, el kell döntenie, mennyit kockáztat. Ahogy az utolsó óra közeledik, úgy nő a feszültség. Anna egyre nagyobb kockázatot vállal, de ezzel a küldetés sikerét is veszélybe sodorja. Egyedül óriásbarátaira számíthat, de vajon elég lesz-e ez a maroknyi csapat, hogy a végső ütközetben győzelmet arasson? A sorozat legérzékibb és legpörgősebb kötete újra összegyűjti az óriásokat, hogy kivívják szabadságukat.

Amikor Clint Hillt, a titkosszolgálat ügynökét beosztották a first lady, Jacqueline Bouvier Kennedy védelmére, az ügynök először unalmas teadélutánokra és őszhajú asszonyok társaságára gondolt. De miután találkozott a first ladyvel, annak szépsége, kedvessége, intelligenciája, bájos humora, gyönyörű alakja és különleges szelleme azonnal magával ragadta. Clint négy éven át Jackie oldalán szolgált Kennedy elnökségének kezdetétől: jelen volt John és Patrick születésénél, Patrick tragikus halálánál, a Kennedy család nyaralásain, Aristotle Onassis-szal való forró találkozásánál, az elnök meggyilkolásánál, és az azt követő szomorú időszakban is. Felejthetetlen történetek, megdöbbentő események, izgalmas, intim részletek, egy férfi különleges élettörténete, aki a világ legizgalmasabb munkáját végezte annak a nőnek az oldalán, akit az egész világ szeretett, s akire túl hamar szörnyű tragédia árnyéka vetült.

A történet New York-ban játszódik a huszadik század mozgalmas első két évtizedében. Két nagyon különböző ember szenvedélyes, feszültségekkel teli szerelmi története. Helyszín: Coney Island. Coralie Sardie a Gyönyörű titkok múzeuma nevű mutatványosház tulajdonosának lánya. A parti sétány melletti intézményben a lelkes közönség furcsa lényeket tekinthet meg. A kitűnő úszó Coralie apja „múzeumában” sellőként szerepel más furcsa lények, a Farkasember, a Pillangólány és a százéves teknős mellett. Egy éjjel Coralie megpillant egy nagyon helyes fiatalembert; a férfi a holdfényben fákat fotografál a Hudson folyó mentén. A fotográfus Eddie Cohen; orosz emigráns, aki elhagyta közösségét és szabósegédi munkáját. Amikor Eddie a hírhedt Triangle gyár tűzesetét fényképezi, egy fiatal nő eltűnésének titokzatos ügyébe keveredik.

Egy bámulatos kisfiúnak, egy egészen különleges kutyának és kettejük eltéphetetlen barátságának igaz története. Megváltástörténet arról, hogy mire képes a feltétel nélküli szeretet, a bizalom és a megbocsátás. 2012 januárjának egy hideg éjszakáján valaki fejbe vert egy kölyökkutyát, és a vasúti sínre fektette. A mozdonyvezető látta a bűbájos, öt hónapos anatóliai juhászkutyát, de a vonatot megállítani már nem tudta. Nem sokkal ezután egy másik szerelvény is elrobogott fölötte. A kutya, mely később a Haatchi nevet kapta, csodával határos módon túlélte a gázolást, csak az egyik hátsó lábát és a farkát kellett amputálni. Megmentői, egy állatmentő szervezet tagjai a Facebookon kerestek neki otthont, itt talált rá a fényképére egy kutyaszerető pár. Belenéztek a szemébe, és rögtön tudták, hogy nekik kell ez a kölyök, ők ugyanis egy nem hétköznapi kisfiú mellé kerestek társat. A nyolcéves Owen, akit a családban csak Kicsi Pének, Kispajtásnak szólítanak, ritka, veleszületett betegségben szenved, amely szinte állandóan kerekes székbe kényszeríti. Korábban emiatt szorongás gyötörte, nehezen barátkozott, de mióta a sors összehozta Haatchival, mindkettejük élete mindörökre megváltozott. Ez a megható könyv e barátság kialakulásának és nehézségeinek igaz történetét meséli el.

A 83 éves Etta elindul. 3200 kilométert tesz meg gyalog, hogy lássa az óceánt. Útja során a nyomába szegődik James, a prérifarkas, aki érti az emberi beszédet és énekelni is szeret. Férje, Otto közben türelmesen vár otthon. Russell szintén és vár emlékezik, de másra és másképp. Még mindig ugyanúgy szereti Ettát, mint amikor először meglátta, több mint ötven évvel ezelőtt. A regényben összemosódik a jelen és a múlt, a valóság és a képzelet, csakúgy, mint Alessandro Baricco írásaiban. Legalább annyira költészet, mint próza.

Charlotte, a fiatal philadelphiai védőügyvéd egy nap különös felkérést kap: vállalja el egy háborús bűnös védelmét Európában. A nő egykor Hágában dolgozott, és most izgatottan várja a megbízást. Az sem tántorítja el, hogy a volt barátjával kell együttműködnie, aki évekkel ezelőtt összetörte a szívét… Csaknem kilencvenéves védencét azzal vádolják, hogy 1944-ben elárulta a bátyját, aki zsidókat mentett. A férfi nem tagad, nem tesz vallomást, és nem segít az ügyvédeinek. Vajon miért hallgat? Charlotte megérzése azt súgja, kell lennie valamilyen bizonyítéknak, amely az idős férfi ártatlanságát igazolja… Amikor repülőre száll, nem is sejti, hogy egy olyan szövevényes történetbe csöppen, amelynek szálai a második világháború előttre, egészen a huszadik század elejéig nyúlnak vissza. Pam Jenoff regénye úgy mutatja be egy évszázad történelmét, hogy közben váratlan találkozások, személyes álmok hálóját rajzolja meg. Titkon dédelgetett álmokét, amelyek vagy a háború és a távolság miatt hiúsulnak meg, vagy a zord körülmények ellenére is valóra válnak.

A Vova – azaz Vorosilov – névre hallgató vaddisznó békésen szundikál az akáctelki kiskocsma előtti dagonyában, miközben a nagyfröccsre betérő hajdani horthysta katonatiszt – aki mostanság inkább parkőrként keresi a kenyerét –, a szükség estén besúgóként „munkát vállaló” kocsmáros, a helyi focicsapat nőcsábász üdvöskéje vagy a régi idők eleganciáját őrző ügyvéd úr vakargatja-simogatja szeretettel széles tokáját. A kocsma hálás közönsége mindeközben békés egyetértésben vesézi ki a Herkules lehengerlő győzelmét… no meg Eleknek, a tősgyökeres akáctelki család legkisebb fiának a szabadulását a börtönből. Az ismert publicista-író regényében a hatvanas évek Magyarországa elevenedik meg, a vaskos, majd a szorításból kénye-kedve szerint engedő, krumplistésztaszagú Kádár-világ. Ahol hangosan kattognak a jelentéseket zongorázó írógépek, és elvtársak-kartársak-tagtársak zengik Moszkva dicsőségét – és mégis van egy apró sziget, ahol nem szűnt meg az otthonosság, létezik még a meghitt barátság, sziporkázik a humor és, ha jólétre nem is, de legalább békére találhat mindenki. E szűk pátria – Akáctelek – lakóinak összetartása nemcsak a közösséget menti át a jövőnek, hanem védelmet nyújt a mégoly különböző honpolgároknak is: a „virtigli proletárnak”, a kosztosokból élő arisztokrataasszonynak, a fifikás „anyagbeszerzőnek”, a lelkes pártmunkásnak és a kevésbé lelkesnek egyaránt. Ami a filmművészetben Bacsó Péter kultuszfilmje, „A tanú”, az az irodalomban Jolsvai András könyve.

1976 nyarán járunk, emberemlékezet óta nem volt ilyen forróság, és a vidéket elárasztották a katicabogarak. Egy David nevű fiatalember maga mögött hagyja diáknapjait, hogy belevágjon a felnőtté válás nagy kalandjába. Első munkája egy üdülőtáborban csábító lehetőségnek látszik. Ám az első munka által kínált szabadság és az első szerelem izgalma és veszélyei mellett a felhőtlen nyári égbolt alatt politikai és faji feszültségek fortyognak. De ki lehet az a sötét öltönyös férfi, oldalán a kisfiúval, akit odakint a homokos parton pillantott meg, a hőség ködén át? David rájön, hogy újdonsült szabadságáért és függetlenségéért rettentő árat kell fizetnie. Olyan árat, amely később még a vakító nyári napsütésben is kísérteni fogja.

Máté szülei – felismerve, hogy fiuknak hiányzik egy nagyapa – a telkükön lévő nyári lakba befogadnak egy idősebb, magányos férfit, aki viszont unokára vágyik. Ezzel a döntéssel több ember élete is kedvező fordulatot vesz. Az Erdélyből származó András bácsitól a fiú sokat tanul, biztonságos, színes, tartalmas, boldog gyerekkora lesz. A könyv hétéves korától az egyetemi évek kezdetéig kíséri Máté életét, bemutatva azt, hogy egy tartós, szeretetteljes kapcsolathoz nem feltétlenül szükséges vérségi kötelék. A könyvet gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlom.

"Egy anya hősies küzdelme, hogy boldoggá tegye beteg lánya rövidke életét. A szerző egyes szám első személyben írja le annak a két évnek a történetét, amelyben családja – férje, az idősebb fiútestvér, a nagyszülők – és sok segítőkész orvos, ápoló támogatásával végigkíséri kislánya súlyos genetikai betegségének lefolyását, miközben megszületik harmadik gyermeke, aki szintén örökölkte a betegséget, de már születésétől fogva kezeléseket kap a folyamat megállítása, illetve lassítása érdekében"

A skót származású Philip Kerr jogot és filozófiát hallgatott az egyetemen – többnyire németül. Ekkor ásta bele magát a 20. századi Németország történetébe, különösen a náci ideológia érdekelte. 1989-ben jelent meg első detektívregénye, a Halálos március – ebben a kötetben találkozhatunk először Bernie Günther nyomozóval, a Berlin Noir-sorozat főszereplőjével. Günther szókimondó, cinikus és kétségtelenül acélos humorú férfi. Az első világháborúban tisztként szolgált, a bűnügyi rendőrség kötelékében pedig 11 évet húzott le: eltűnt emberek, jórészt zsidók után nyomozott. A Halálos márciusban Kerr 1936-ba kalauzol, felvonultatva a film noir kelléktárát: adott egy magányos nyomozó, egy komor és korrupt város, és persze nem hiányozhat egy igazi femme fatale sem, akit a kor ünnepelt színésznője, Ilse Rudel testesít meg. Megelevenedik előttünk az 1936. évi berlini nyári olimpia, belecsöppenünk egy ékszerrablásba, tanúi lehetünk annak, amint a nyomozás során Günther konfliktusba kerül a hatóságokkal, míg végül egy koncentrációs táborban találja meg az ügy kulcsfiguráját.

Hetty rabszolga a kora 19. századi Charlestonban. A szenvedésen túli életről, szabadságról álmodik. Jómódú gazdáinak lánya, a csillapíthatatlan tudásszomj és lázadó eszmék által hajtott Sarah kislánykora óta keresi a hivatását a világban, de fogva tartják a nőkre kényszerített társadalmi kötelékek. A tízéves Hetty szobalányként a mindössze egy évvel idősebb Sarah tulajdonába kerül. A Szárnyak nélkül szabadon kettejük életútját követi végig: azt, hogy miként alakítják drámai módon egymás sorsát, és hogyan alakul ki a bűn, a dac, az elidegenedés és az ambivalens szeretet által meghatározott, összetett viszonyuk. Hetty megismeri a bánat és a gyász értelmét, s egyre inkább ráeszmél, ki is ő valójában. Sarah útját összetört remények, árulás, viszonzatlan szerelem és száműzetés szegélyezik. Vajon mit tartogat számukra a faji és társadalmi előítéletektől terhes 19. századi Délen az élet, vajon képesek lesznek-e szárnyak nélkül is szárnyalni? Sue Monk Kidd magával ragadó és megindító regénye a reményről, a bátorságról, a szabadság kereséséről szól. Remekmű, melyet világszerte több mint egymillió példányban adtak el, s több mint húsz nyelvre fordítottak le.

Jamie Morton hatéves, amikor új lelkész érkezik New England-i kisvárosukba. Charlie Jacobs a feleségét és a kisfiát is hozza magával. Mindenki szereti őket, Jamie pedig valósággal rajong a fiatal tiszteletesért, aki szórakoztató elektromos kísérletekkel teszi érdekesebbé a heti bibliaórákat. És hogy a titkos elektromosság mi mindenre használható, az akkor derül ki, amikor Jamie bátyja elveszti a hangját, Jacobs pedig egy általa kifejlesztett szerkezettel meggyógyítja. Az idillnek egy autóbaleset vet véget: a lelkész elveszti a családját, és kifordul önmagából. Nemsokára el is bocsátják, és Jamie azt gondolja, soha többé nem fognak találkozni. Téved. És ahányszor csak útjuk keresztezi egymást, Jacobs a régi filmes zsargon szerint „a változás ügynökének” bizonyul. A sikeres gitáros és a hajdani lelkipásztor nem szabadulhatnak egymástól. Az elektromos kísérletek egyre ijesztőbbek, Jamie pedig kénytelen közreműködni bennük. Jacobs az élet és a halál közti átjárót keresi. De mi lesz, ha megtalálja? És miért kap egyre sötétebb értelmet ez a titokzatos fogalom: újjászületés? Stephen King sötét, megrázó regényt ad kezünkbe a függőségről, a fanatizmusról és arról, ami a lét túlsó partján várhat ránk.

Egy ártatlan rajongás örökre megpecsételte a sorsukat. Két tizenéves lány, akiket azzal vádoltak, hogy megöltek egy tanárt. De csak egyikük került börtönbe a gyilkosságért, a másik szabadon élhetett. Két tizenéves lány, akik akár barátnők is lehettek volna. De ugyanazért a férfiért rajongtak, és emiatt örökre megváltozott az életük. Húsz év elteltével kiszabadul a gyilkosságért elítélt Poppy. Még mindig állítja, hogy ártatlanul került börtönbe, és feltett szándéka, hogy megkeresi Serenát. Szembe kell nézniük egymással és a közös, sötét múlttal. Mi történt valójában? Jól ítélt-e a bíró? Melyik lány volt a gyilkos? És mit tett a tanár a két tapasztalatlan tinédzserrel, amiért az életével fizetett? Dorothy Koomson lebilincselően feszes regényéből A fagyis lányok címmel 2013-ban angol tévésorozat készült. Felkavaró és hazánkban is aktuális témája miatt csak felnőtt olvasóknak ajánljuk.

Az első világháborúról rengeteget írtak és fognak írni ezután is. Köztük, a háborúról írók között ott vannak illetve ott voltak azok, akik elsőként és első kézből, közvetlen tapasztalataik alapján számoltak be a világháborúról. Az egymással harcban álló hatalmak katonái közlegények, altisztek és tisztek között sokan írtak ilyen vagy olyan formájú élménybeszámolót a borzalom mindennapjairól. Ebből a könyvből egy ilyesféle tanúságtétellel ismerkedhet meg az olvasó: Kornis Jenőnek, az osztrák-magyar császári és királyi hadsereg közkatonájának (később őrvezetőjének) 1914 és 1918 között írt háborús naplójával, levelezésével és elegyes feljegyzéseivel. Ezeknek a harctérről és a hadifogságból hazahozott dokumentumoknak különös volt a sorsuk. Miután Kornis Jenő 1918 tavaszán szerencsésen hazajutott az oroszországi hadifogságból, a háborús emlékeket tartalmazó iratokat és fényképeket egy barna színű női kézitáskába tette hogy mikor, nem tudjuk. A táska azután eltűnt a szekrények mélyén: a háborús dokumentumok hosszú évtizedeken át olvasatlanul lappangtak a család budapesti otthonában, s csupán napjainkban, majd hetven évvel Kornis Jenő halála (1944) után derült fény a tartalmukra.

A vadászok: egy volt katonatisztből, egy történészből, egy számítógép-szakértőből, egy mesterlövészből és egy tolvajból álló csapat, amelyet egy emberbarát milliárdos pénzel, azt a feladatot kapja, hogy kutasson fel egy legendás kincset. A küldetés: megtalálni Románia nemzeti kincseit, amelyet csaknem egy évszázaddal ezelőtt elloptak az oroszok. A román kormány, tartva a németek győzelmétől az első világháborúban, aláírt egy megállapodást, amely szavatolta az ország legnagyobb értékeinek biztonságát a háború végéig. 1916-ban két aranyvonatot indítottak el a román államkincstár vagyonával és a nemzet legbecsesebb műtárgyaival – a királyi család festményeivel és ékszereivel, ősi dák ereklyékkel –, hogy a Kreml föld alatti széfjeiben vészeljék át a nehéz időket. Ám a román nép soha nem kapta vissza jogos tulajdonát, mert Oroszország megszakított minden diplomáciai kapcsolatot, és távoli régiókba menekítette a kincset. A több mint 3,5 milliárd dollárt érő zsákmányra sokan pályáznak, ám azt senki sem tudja, hogy hol rejtőzik. Sikerrel járnak-e a vadászok ott, ahol mindenki más kudarcot vallott?

Christian Thydell régi álma válik valóra, amikor megjelenik első regénye, A hableány, és ő egy csapásra országszerte ismert író lesz. A hirtelen jött népszerűség azonban lerántja a leplet Christian féltve őrzött titkáról is: a férfi másfél éve fenyegető leveleket kap. Ezzel egy időben egyik legközelebbi barátja nyomtalanul eltűnik, a rendőrség azt sem tudja, él-e, hal-e, mígnem három hónap múlva a jég alól húzzák ki a holttestét. Patrik Hedström nyomozó összefüggést sejt a két eset között, de támpontok híján a nyomozás igencsak döcögősen halad. Felesége, Erica Falk – aki jól ismeri Christiant, hiszen ő fedezte fel írói tehetségét – a saját szakállára kezd kutakodni, és tárja fel az igazságot, ami szörnyűbb, mint valaha is gondolta.

Mátyás király legendás szerelmének történelmi regénye Mesebeli álmok mámora és a rideg valóság józansága szövődik nagyszabású történetté ebben a műben. Mintha középkori várak kövei suttognának a fülünkbe egy rég elfeledett világ üzenetét. Szemünk elé tárul egy régvolt királyság minden árnya és fénye, egy királyságé, amelynek uralkodóját egyszerre teszi naggyá és sújtja porba a sors rendelte, végzetes szerelem. A Szép Ilona szívszorító története a magyar késő középkor legizgalmasabb időszakába kalauzol bennünket. Ez a kor a hatalmaskodó nagyurak, a huszita háborúk és a török fenyegetés kora. Magyarország történetének baljós érájában a Hunyadiak felemelkedése kínálhatja az egyetlen reményt. A regény nemcsak egy tragikus szerelem történetét követi végig, hanem Hunyadi Mátyás férfivá érésének és uralkodóvá válásának folyamatát is bemutatja, miközben a magyar történelem legendás alakjai elevenednek meg a szemünk előtt.

Miss Lilly Pretty híres manöken és ruhatervező haciendát vásárol Mexikóban, majd rövidesen hősünk segítségét kéri. A haciendát övező óriási kukoricásban megrázó gyilkosságok történnek. Vajon egy eltűnt expedíció halottainak lelkei gyilkolnak? Vagy a rejtélyes olmék fej? Vagy a hagyományőrzők? Az haciendán vendégeskedő, furcsa látogatók, esetleg a tanyaház régi gazdái? Vagy az óriásfejet védő Kukorica Istennő? Leslie L. Lawrence nyomozni kezd, a kukoricásban pedig elszabadul a pokol…

„Megrázóan szép történet egy lányról, akitől még a nevét is elvették, élete mégis azt példázza, mi tesz valakit emberré.” Hyeonseo Lee Észak-Koreában, a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrájában töltötte gyermekkorát. Egyike annak a több millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim. Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy egész életében agymosáson ment keresztül. Tizenhét évesen elhagyta a hazáját. Hazatérésre menekültként nem is gondolhatott, mert családjával együtt börtön és kínzás várt volna rá. Mivel életben akart maradni, Kínában telepedett le. Tizenkét év elteltével visszatért az észak-koreai határhoz, hogy egy merész küldetés során átsegítse családját Dél-Koreába. Ez a vakmerő és különleges történet bepillantást enged a világ legzártabb diktatúrájának mindennapjaiba, első kézből ad számot a történelem egyik legbrutálisabb éhínségéről, miközben megismerhetünk egy kivételes nőt, aki nem félt küzdelmesen kivívott szabadságát kockára tenni a családjáért.

A Viszontlátásra odafönt a nagy háború utáni nemzedék nagyregénye. Monumentális tablót fest a vérfürdő utáni békeidőkről, a megcsúfolt reményekről, az államról, amely ünnepli a hadszíntéren elesetteket, de hagyja nyomorban vergődni a kiszolgált szerencsétleneket. Az első világháború két veteránja bosszút áll testi-lelki szenvedéséért. Rájönnek, hogy a Haza nem tréfál hősi halottaival, és kihasználják a helyzetet. A szélhámosság, amit kieszelnek, erkölcsileg elítélhető ugyan, viszont rendkívül hatásos és szellemes. Pierre Lemaitre lebilincselő, fordulatos kalandregénye, mely egyszerre idézi Balzac, Victor Hugo, Tolsztoj, García Márquez és Carson McCullers világát, lelkesedést váltott ki mind a kritikusok, mind a közönség körében. Megjelenése után szinte azonnal a sikerlisták élére került, megkapta Franciaország legrangosabb irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat. Már készül a képregény- és a filmváltozat.

Tömeges felvonulásokon sok-sok galambősz fejet láthatunk. Érdemes felvetnünk a kérdést: mi lakozhat ezekben az ősz koponyákban. Ők azok, akik még hallották a második világháború ágyúinak dörgését, átélték egy rendszer, sőt egy ország összeomlását. A 45 utáni felbuzdulásnak köszönhetően sokan közülük egyetemre kerültek. Első generációs értelmiségiek, ismerték az ínséget, meg tudták markolni a villanyelet. Tanúi és áldozatai voltak egy szervetlen, erőszakolt struktúra kiépítési kísérletének. A kommunista diktatúra évtizedeiben a tanárok kivételes helyzetben voltak, mert a rendszer az agymosás szakmunkásainak szerepét osztotta rájuk, szánalmas jövedelmük ellenére abszolút hűséget várt el tőlük. Szolgai helyzetükben azonban csak látszatra voltak valóban szolgák, hivatásuknak megvolt a bensősége, gazdagsága, az ifjúsággal és a tudományokkal való folyamatos érintkezés megadta a lehetőséget, hogy értelmet találjanak az életükben. Ma más volna Magyarország, ha ők nem léteztek volna.

Még a legsötétebb időkben is – és főleg akkor – helye van az erőnek és a bátorságnak. Leon Leyson volt az egyik legfiatalabb, aki Oskar Schindler listájának köszönhetően élte túl a holokausztot. Leon Leyson (eredeti neve Leib Lejzon) csupán tízesztendős volt, amikor a nácik megszállták Lengyelországot, és családjával együtt be kellett költöznie a krakkói gettóba. Hihetetlen szerencsével, kitartással és ügyességgel Leyson túlélte a második világháborút, és elviselte az ördögien gonosz plaszówi lágerparancsnok, Amon Göth kegyetlenségét. Végül egy bátor és mindenre elszánt férfi, Oskar Schindler volt az, aki megmentette Leyson, valamint szülei és két testvére életét azzal, hogy az ő nevüket is felvette azoknak a munkásoknak a listájára, akiknek a gyárában kellett dolgozniuk. Ez a névsor vált Schindler-listájaként híressé. Leon Leyson elbeszéléséből hiányzik a gyűlölet és a bosszúvágy. A visszaemlékezés tökéletesen megragadja annak a fiúnak az ártatlanságát, akinek hihetetlen borzalmakat kellett túlélnie. A méltóság és a remény könyve ez, mely regényes formában tárja az olvasó elé az elképzelhetetlent.

Dr. Jon Smith ezredes, a Covert-One ügynöke Hollandiában részt vesz egy fertőző betegségekkel foglalkozó tudományos konferencián. Egyik éjjel a szállodáját támadás éri; a terroristák vérfürdőt rendeznek, és elrabolnak néhány különleges és veszélyes vírusmintát. Smith a szerencséjének és egy CIA-ügynöknek köszönhetően megússza a merényletet, de tudomására jut, hogy néhány más személlyel együtt felkerült egy bérgyilkos halállistájára. Ugyanazon az éjszakán megszökik a börtönből egy terrorista hadúr, aki egy különleges, új fegyverrel akarja térdre kényszeríteni a világot, hogy így álljon bosszút az őt bíróság elé állító nagyhatalmakon. Menekülés, öngyilkos merénylők és bérgyilkosok, kétségbeesett nyomozás és hajsza a szökevény után, informatikai zsenik és egy áruló a CIA-n belül – a kialakuló káoszban egyre biztosabbnak tűnik a feltételezés, hogy az események összefüggnek, a mozaikok egymás mellé illeszthetőek, és a kialakuló kép az emberiségre váró borzalmas jövőt ábrázolja. Csupán egyetlen szervezet létezik, amely megakadályozhatja ennek a jövőnek a valóra válását: a Covert-One.

Jó volna-e, ha képesek lennénk megállítani az időt? Mi történne, ha lenne egy csodálatos ládánk, amelybe nem hatol be az idő, és ahová elbújhatnánk a kellemetlen időjárás, az unalmas órák, személyes gondjaink és a világ bajai elől, hogy majd csak akkor jöjjünk elő, amikor újra minden jól megy a világban? E csábító ötlet megvalósulásának csaknem végzetes következményeit meséli el sok izgalommal és kimeríthetetlen fantáziával Andri Snar Magnason izlandi író fantasyjében. A kettős cselekményű regény kerettörténetének főhősei gyerekek, akik magukra maradnak egy elhagyott és pusztulásnak indult városban. Az események szálai egy ősi legendához vezetnek, mely egy mesés hatalmú királyról és egy szépséges hercegnőről szól. Sigrúnnak és barátainak kell megtalálniuk a kapcsolatot a jelenlegi események és az ősi történet között, hogy rájöjjenek, miként menthetik meg a világot.

Tizenkét évvel ezelőtt Matthew Risingnak mindene megvolt, amit csak kívánhatott. Középiskolai szerelmével, Audrey-val az oldalán ragyogó karrier várt rá profi amerikaifutball-játékosként. Ám egyetlen pillanat alatt elveszített mindent – a hírnevét, a szabadságát és a számára legfontosabbat: élete szerelmét –, amikor kétségbevonhatatlannak tűnő bizonyítékok alapján elítélték egy borzalmas bűntényért, amelyet valójában el sem követett. Szabadulása után Matthew visszatér szülővárosába, ahol nemcsak az ellenséges légkörrel kell megbirkóznia, de azzal is szembesülni kényszerül, hogy Audrey szinte belerokkant a történtekbe, és látni sem akarja. Azért, hogy visszaszerezze felesége bizalmát, Matthew olyan lépésre szánja el magát, amelyre ha fény derül, ismét és mindörökre börtönbe juttatja. A megváltás reményében azonban hajlandó mindent kockára tenni…

Modiano legújabb, 2014 őszén (magyar nyelven 2015-ben) megjelent regényének főhőse Jean Daragane író, aki egy pályaudvaron elveszíti a telefonos noteszát. Pár nap múlva felhívja egy férfi, Gilles Ottolini azzal, hogy megtalálta a noteszt, és szeretné visszaszolgáltatni. A másnapi találkozón Ottolini egy barátnőjével, Chantallal jelenik meg. Bevallja, hogy végiglapozta a noteszt, s szeretne információt kérni az abban szereplő egyik férfiról, Guy Torstelről, akinek a nevével egy régi gyilkosságról szóló újságcikkben találkozott, s most könyvet szeretne írni erről az 1951-ben történt bűnügyről. Daragane azonban nem emlékszik Torstelre. Másnap Chantal találkozóra hívja Daragane-t, és ad neki egy dossziét, benne az Ottolini által a gyilkosságról összegyűjtött, részben rendőri forrásokból származó anyag fénymásolatával. Az egyik lapon az írónak szemébe ötlik egy lóversenypálya neve, ahol egyszer régen ő is megfordult, s ahol találkozott egy férfival, akit az előtörő emlékek nyomán Torstelként azonosít be – ám nem sokra emlékszik vele kapcsolatban. Aztán újabb ismerős neveket talál a dosszié lapjain: anyjáét, aki Torstel ismerőseként szerepel az anyagban, Roger Vincent-ét és Annie Astrand-ét, akiket gyermekkorában ismert meg. Rábukkan egy fénykép másolatára is, amely róla készült 1952-ben, gyerekkorában, amikor egy ideig Annie volt az egyik gondviselője. A fotó eredetije útlevélképnek készült, mert annak idején Annie a gondjaira bízott gyerekkel együtt akart külföldre szökni a rendőrség elől. A könyv azoknak a napoknak a felidézésével zárul, amikor Annie magával viszi a gyermek Daragane-t az olasz határ közelébe, ám végül a fiúcskát magára hagyva, egyedül próbál meg átjutni Olaszországba…

A boldog árnyak tánca a 2013-ban Nobel-díjjal kitüntetett Alice Munro első könyve. Nyolc évet kellett várnia, mire megjelenhetett. És mi volt a Vancouver Sun szalagcíme? „Egy háziasszony, akinek sikerült időt szakítania arra, hogy novellákat írjon.” De az idő őt igazolta, ezek a hol hosszabb, hol rövidebb novellák a műfaj iskolapéldáivá és az olvasók kedvenceivé lettek. Igaza van Jonathan Franzennek abban, hogy Alice Munro semmi másról nem ír, mint az emberről, csakis az emberről. Ráadásul ugyanazokat az embereket ismeri, mint mi. Sőt személyesen minket ismer. Az olvasó már-már szeretne elbújni a tekintete elől, mert túlságosan sokat tud gyarlóságainkról, botlásainkról, bűntudatunkról, megbánásainkról, bizonytalanságunkról, arról, hogyan cselekszünk vagy nem cselekszünk válságos helyzetekben. És hogy mit teszünk akkor, amikor eljön a menekülés pillanata. Mert Munro szerint ez a közös bennünk, bizonyos élethelyzetekben mindannyian szeretnénk elmenekülni, csak nem mindannyian tudunk. De vajon miért nem? Többek között erre a kérdésre keresi a választ ez a tizenöt varázslatos novella is.

A könyvemben olvasható húsz történet mintegy harminc, élete utolsó periódusába jutott emberről, és az őket halálukig ápolókról szól. Ezek az egyszeri és egyszerű embermesék mintegy száz esztendőt ölelnek át és föl. Akad történet, mely a huszadik század első éveiből eredeztethető, vannak olyanok is, melyek a második nagy világégés éveihez is kötődnek. A sorsokba beleíródott az elmúlt század történelme, éppúgy, ahogy a magyar történelembe is belevésődtek ezek a hétköznapinak nevezhető sorsok. A hőseim életének végső napjait rögzítő meséimmel ápoltak és ápolók előtt tisztelgek.

A tizenhárom éves fiú-lány ikerpár, Noah és Jude hihetetlenül közel állnak egymáshoz. Különleges burkot húznak maguk köré színekből és szavakból, ahová nem engednek be semmit és senkit. Egy nap azonban a burok felhasad, és a családi tragédia úgy kipörgeti az ikreket megszokott világukból, akár egy tornádó. Három esztendő múltán jóformán szóba sem állnak egymással. Az érzékeny lelkű Noah szerelmes barátságba keveredik a szomszéd sráccal, Jude pedig mesteréül választ egy goromba férfit, akinek több köze van a lány családjának széthullásához, mint hinné… Az ikrek nem veszik észre, hogy mindketten csak a történet egyik felét ismerik, és vissza kéne találniuk egymáshoz, hogy esélyük nyíljon világuk újjáformálására. Jandy Nelson világsikerű regénye döbbenetes művészi erővel szőtt mese, ami beszivárog a csontjainkba, akár a tűz melege egy didergető napon.

Nemere István történelmi regénytrilógiájának második kötete szintén az 1380-as években játszódik. Az első kötetben megismert Zádor fia Zádor életét kísérhetjük tovább, és közben a regény lapjain felbukkannak a kor valóban élt történelmi személyiségei is. Zádor előbb mint királyi futár, aztán mint bonyolult és fontos ügyek intézője a király szolgálatában, mindjobban megismeri a korabeli Magyar Királyság viszonyait. Zádor néhány fontos eseményben szinte főszerepet játszik, ennek megfelelően egyre magasabb körökben mozog. Ugyanakkor továbbra is egyszerű ember, ki csak kivételes képességeinek és helyzetének köszönhetően van jelen egyszerre a gazdagok és a szegények világában. Ott van, amikor a déli liga lázadóinak fogságából kell kiszabadítani néhai Nagy Lajos lányát, Zsigmond feleségét, Mária királynét. Ötleteivel segíti Zsigmond bosnyák hadjáratát, miközben kutatja egyetlen kisfiának nyomát, akit végül meg is talál. A történet folyamán nemegyszer kerül olyan helyzetbe, hogy tőle függ egy-egy történelmi esemény kimenetele. A regény végén titkos küldetése során a magyar királyi koronát kell megmenteni orvul támadóktól… A fordulatos regény az ország történetének fontos korszakát öleli fel: amikor Luxemburgi Zsigmond már mint magyar király még hatalma megerősítéséért küzd és ezer akadályt kell legyőznie. Ebben segíti a regénytrilógia főhőse, aki aztán a történet végén hatalmas lépést tehet előre.

Olav furcsa figura, nemigen mer közeledni másokhoz. Gyermekkora óta falja a könyveket, amiben diszlexiája sem gátolja meg. Maga is azt állítja, hogy egyetlen dolgot leszámítva mindenre teljesen alkalmatlan. Ez az egy dolog pedig az emberölés. Mint a bérgyilkosok általában, ő is magányos életet él, csupán Maria, a siketnéma, sánta boltoslány iránt táplál plátói érzelmeket. Egy nap azonban végre fordul a kocka, s megpillantja álmai asszonyát. Csak két gond van. A nő a főnöke felesége. És Olav aktuális feladata éppen az, hogy végezzen vele.

A kötet kamasz hősnői nincsenek könnyű helyzetben: alá kell merülniük a világ kezdete óta korosztályukat sújtó, megúszhatatlan problémák mélyére. Csak magukra hagyatkozhatnak. Vagy mert nincsenek szüleik, vagy mert súlyosan beteg az édesanyjuk, vagy mert az imádott-gyűlölt testvérük nehezíti az életüket. Esetleg az iskolai közösség veszedelmes viszonyai közt kell helytállniuk. Nem csoda, ha úgy érzik: fuldokolnak. Julie Orringer számos díjjal kitüntettet könyvének lebilincselő történetei kamasz tragédiákon és komédiákon, győzelmeken és megaláztatásokon vezetik keresztül olvasójukat.

1943-ban Auschwitz-Birkenauba kerül Dina Gottliebova, egy brno-i zsidó lány, a képzőművészeti egyetem hallgatója. A blokkokra kell számokat festenie, ám hamarosan kiderül, hogy sokkal nagyobb szükség van egy portréfestőre. Mengele doktor a cigánykeverékeket vizsgálja, az akvarellek adják vissza legjobban szemük és bőrük színárnyalatait. 1942-ben egy oswiecimi vasutas családban meghal a legkisebb gyermek. A vasutas fia három nappal Auschwitz felszabadulása után a táborba megy, hogy elhozzon egy árvát, aki helyettesíthetné húgát. Egy magyar zsidó kislányt választ, akit Évának hívnak. Egy rab akvarelleket ad a fiúnak ajándékba, amelyek csak hányódnak a barakkban. 1963-ban az Auschwitz-Birkenau Múzeum megveszi Évától az akvarelleket. Néhány évvel később sikerül megtalálni a festőt. Dina Gottliebova az Egyesült Államokban lakik, Disney híres rajzolójának, Art Babbittnak a felesége. Odautazik, megnézi a képeket, fényképet kér róluk. Aztán elhallgat, hogy a kilencvenes évek közepén visszakövetelje az eredetiket Az Akvarellek arról szóló tanulmány, hogy milyen bonyolult a sorsa az embertelen körülmények közt létrejött örökségnek. Mindemellett azt is igyekszik megragadni, miben áll a roma identitás, hol ér véget az egyén sorsa, és hol kezdődik a népirtás. Lidia Ostałowska a Mengele doktor cigányait megörökítő festőnő vásznán keresztül mutatja be az európai romák Holokausztját és a háború utáni emlékezetpolitika örvényeit. Az Akvarellek békés riport a pokolból, olyan könyv, melyet nem lehet elfelejteni. Irena Grudzińska-Gross

Magányos nő kutyával és holddal – ezt a címet adja képének Alan Hunter, aki a huszonéves Emmát lopva lefényképezi egy zord skóciai szigeten. A magyar rendőrnő és a skót fotós hamar megtalálja a közös hangot, mégis tíz év telik el, mire ismét találkoznak. Emma főnöke parancsára a magyar rendőrség képviseletében vesz részt egy londoni bűnmegelőzési konferencián, de amint Alan meghívja magához, tüstént otthagy mindent, és Edinburgh-ba indul. A nőt a fotós gyertyafényes vacsorával várja, ám egy váratlan telefonhívás elszólítja, és Emma magára marad a tengerparti nyaralóban. S hiába várja Alant vissza. Az örökké szitáló esőben, az ólmosan szürke novemberi ég alatt Emma maga ered a férfi nyomába. A Londonból még idillinek ígérkező utazás hamarosan rémálomba fordul: egy felkapaszkodott üzletasszony, a civil életben a helyét kereső visszavonult sportsztár, kétes alakok, lecsúszott egzisztenciák, megkeseredett és jobb sorsra érdemes emberek kusza viszonyai, sötét üzelmei labirintusában kell Emmának boldogulnia. A tét pedig már nemcsak az, hogy megtalálja a férfit, akitől zsákutcába futott élete fordulatát reméli, hanem hogy ő maga életben maradjon. A Pacskovszky fivérek bemutatkozó regénye rózsaszín felhős romantikus történetként indul, ám a komor hangulat, a baljós előjelek, a szereplők rejtett szennyes szándékai hamar kizökkentik az olvasót a komfortzónájából. A krimi, noir és thriller elemek alkalmazásával a regény igazi műfaji bravúr, hiánypótló a hazai szórakoztató irodalomban.

Lili még főiskolás évei alatt ismerte meg a nála jóval idősebb Pétert, aki tapasztalatával, kifinomult ízlésével és befolyásos barátaival rögtön lenyűgözte a lányt. A tanár-diák barátságból előbb szerelem, majd összeköltözés lett, így az álompár látszólag a tehetősek gondtalan és irigylésre méltó életét éli egy budai villában. Lili számára azonban az aranykalitka valóságos börtön, ahonnan alkalmi kalandokba bonyolódva próbál szabadulni. Szeretetéhsége egy sármos fitneszedző karjaiba űzi, de a félrelépésnek váratlanul híre megy, küszöbön a botrány, egy bosszúszomjas zsaroló is feltűnik, Lili pedig úgy dönt, elmenekül eddigi életéből, és tanácsért a Jóságszalonhoz fordul… Papp Diána, a nagy sikerű Bodza bisztró, Téli fagyi, Kerek perec és Szerdán habcsók után egy olyan harmincas nő kapcsolati válságáról írt elgondolkodtató, mégis könnyed humorú regényt, akinek látszólag mindent megadott az élet, és aki ennek ellenére a rázósabb utat választja. Gazdagság helyett szerelmet, biztonság helyett kalandot, megalkuvás helyett önmegvalósítást.

Egy öntudatlan ember fekszik Bukarest külterületén. Senki sem ismeri a különös idegent, ezért aztán mindenféle híresztelések terjednek el. Bűnöző? Nemzetközileg körözött szélhámos? Vagy csak egyszerűen őrült? A különböző szereplők egymásba fonódó történeteiből végül nem is a titokzatos alakról tudunk meg többet, hanem a kötet igazi főszereplőjéről: a századforduló Bukarestjéről. A regény ugyanis 1897 utolsó 13 napját beszéli el, és egy, minden szereplőt bemutató, drámai utolsó jelenettel zárul, ahol az óév búcsúztatásaképpen betekintést kapunk a szereplők jövőképébe – a mi jelenünkbe. Így gondolja ezt Dan Creu, alias Dan Kretzu, korunk újságírója is, aki rejtélyes módon csöppent vissza a múltba. Ebbe a kivételes és elragadó korba kalauzolja az olvasót a regény – amely egyúttal Pârvulescu első szépirodalmi munkája. És bár épp csak egy futó pillantást vethetünk erre a csaknem elfeledett világra, arra ennyi is elég, hogy felismerjük, mennyire más és mégis mennyire hasonló a miénkhez.

Izgalmas nagyregényt tart kezében az olvasó. Történetek sorát. Családokat, tragédiákat, életre szóló barátságokat, szerelmeket. És mindezek mögött ott húzódik egy sötét téma: a bácskai vérengzések. Az 1942-es magyar tömeggyilkosságok, majd a tízszeres jugoszláv bosszú 44/45-ben. Ezeket az iszonyatos történeteket elvileg ma már mindenki ismerhetné, de igazából – hetvenévnyi hallgatás és tagadás után – a végleges feledés fenyegeti őket. Patak Márta úgy segít emlékezni, hogy nem oktat, nem magyaráz, hanem egyszerűen odacsalogatja az olvasót Bácskába. A csali maga ez a regény. Elképesztő anyagismerettel vezet be minket egy szédítően tágas világba, amelynek ugyanúgy része a harmincas évek Montevideója, mint a hetvenes évek alföldi laktanyája, vagy a 2000-es évek Madridja. Patak Márta világa rokon a latin-amerikai regények világával. Tágassága latin-amerikai tágasság. Megtanít Uruguayból rámosolyogni az európai gőgre és fontoskodásra. Megtudjuk tőle, hogy milyen a bácskai síkos fekete föld szaga augusztusban, hogy milyen színészgyerekként felnőni, vagy hogy miért hasznos tizenegyesrúgás előtt sportszárat igazítani. És ezer más részletet motorozásról, nemzeti érzelmekről és nemi identitásról. A test mindent tud – és igen, Patak Márta is. Nyugodtan bízza rá magát az olvasó! (Kemény István)

Második Ráma ifjú vámpír, még épp csak kitanulta a vámpírmesterséget, de az alapokat már ismeri: meg tudja harapni az ember nyakát észrevétlenül, úgy, hogy a kevéske vörös folyadékból az illető lelkének minden titka föltáruljon előtte. És tudja, hogy a világban a vámpírok uralkodnak, és az emberek szenvedéséből nyerik a „babloszt”, amely táplálja őket. Most újabb nagy feladat áll előtte: kiképzik „búvárnak” – s ettől kezdve újra és újra lemerül a „limbóba”, az élet és halál közötti régióba, s közben megismerkedik a legfőbb vámpírral, az örök életű Drakulával is, aki megosztja vele a világ titkait, már amennyit ő megértett belőle. Azt is tőle tudja meg, hogy a vámpírok között vannak olyanok, akik azon igyekeznek, hogy az embereknek kevesebbet kelljen szenvedniük, s mégis elegendő babloszt termeljenek számukra. Második Ráma, az orosz vámpír mind újabb merülései során nagy szerelmi kalandokat és misztikus élményeket él át – s mintha egyre közelebb kerülne a világ és az emberi és vámpíri létezés igaz magyarázatához is, de mindig rá kell döbbennie, hogy az igazi titok, ha egyáltalán megismerhető, messze túl van az ő még mindig túlságosan is emberi elméjén. Közben Oroszországban a vámpírokkal szövetséges emberek nagyszabású akcióba kezdenek (természetesen a fővámpírok áldásával): nagy tüntetéssorozatot szerveznek annak érdekében, hogy a társadalomban helyreálljon a rend – az emberek újból komolyan vegyék a "diskurzust"… Új regényében a mai világirodalom egyik legkülönösebb szerzője olyan mélyre hatol részben buddhista, részben utánozhatatlanul pelevini filozófiájába, hogy szédítő élmény vele tartani ezen a merülésen. Oroszországban a könyv óriási siker – annak ellenére (vagy talán azért is), mert keserű iróniával ábrázolja a putyini rendszer elleni tüntetéseket éppúgy, mint magát a rendszert.

Megtagadom, hogy alkut kössek. Megtagadom, hogy megbocsássak. Megtagadom, hogy felejtsek. Egy kora reggelen Oslo külvárosában két férfi véletlen találkozásának vagyunk tanúi. Tommy és Jim harmincöt éve nem látták egymást, de valaha a legjobb barátok voltak. Együtt nőttek fel egy apró kelet-norvégiai faluban – Jimet mélyen vallásos édesanyja nevelte, Tommy pedig testvéreivel együtt magara maradt szadista apjával, miután anyja megszökött a családtól. Egy napon elege lesz a folyamatos bántalmazásból, és egy baseballütővel eltöri apja lábát. Az apa ezután eltűnik, ő és testvérei pedig pár felhőtlen hét után nevelőszülőkhöz kerülnek.Tommy mára meggazdagodott, vadonatúj Mercedesszel jár, míg Jim szociális segélyen tengődik. Per Petterson szikár, hajszálpontos prózája szilánkonként eleveníti fel a múltat, és az olvasó szinte sorról sorra jön rá, hogyan és miért alakult úgy a szereplők élete, ahogy, és mi történik a sorsdöntő találkozás után.

Vinkó Szilárdnak, az Ankh-Morporki Városőrség parancsnokának mindene megvan. Ám amikor visszakerül a saját kemény, küzdelmes ifjúkorába, még az a ruhája sem marad meg, amit akkor viselt, amikor beütött a ménkű. A múltban élni nehéz. Meghalni viszont hihetetlenül könnyű. De neki valahogy boldogulnia kell, mivel feladatok várnak rá: el kell kapnia egy gyilkost, meg kell tanítania fiatalkori önmagának, mit jelent jó zsarunak lenni, és meg kell változtatnia egy véres lázadás kimenetelét. Az egésszel csupán egy gond van: ha győz, nem vár rá sem feleség, sem gyermek, sem jövő. Egy korongvilági város regénye, tele utcakölykökkel, megegyezéses alapon tevékenykedő varrónőkkel, lázadókkal, titkosrendőrökkel és a forradalom egyéb gyermekeivel!

Amikor az özvegy Lord Westlake-et leváltják tisztségéből, eladósorba került lányaival hazatér Indiából angliai birtokukra. A szolgálókat nagy meglepetés éri, amikor kiderül, hogy hamarosan követi őket az earl menyasszonya, annak három gyermeke és az ő személyzetük is. Az esküvő után az új család legfontosabb feladata felkészíteni az újdonsült Lady Westlake lányát, Charlotte-ot és Lady Adát az első báli szezonjukra, ahol az ifjú hölgyeket bemutatják a lehetséges férjjelölteknek – ám Adának egészen más tervei vannak, mint édesapja kívánsága szerint előnyösen férjhez menni. Az okos, művelt, érdeklődő lány az Oxfordi Egyetemre szeretne felvételt nyerni, ráadásul, bár máris akadnak kérői, az ő szíve azért az indiai diákért dobog, akivel a hajóúton ismerkedett meg.

Egy fagyos téli reggelen a fiatal Lenát majdnem halálra gázolja a tiroli főherceg, Zsigmond szánja. A lányt egy titok űzte-hajtotta hajnalban az út szélére, egy olyan titok, amely lassan megmérgezi a lelkét, és amelyre magyarázatot csak a hercegtől kaphat. A sors furcsa játéka folytán Lenának sikerül elszegődnie szakácsnőnek Zsigmond udvarába. A tehetséges lány ízletes főztjével hamar elnyeri a herceg és a felesége kegyét, ám miközben egyre közelebb kerül az őt kínzó rejtély megoldásához, észrevétlenül belegabalyodik az udvari hazugságok és ármányok kusza hálójába. A herceg egykori szeretője mindenáron vissza akarja szerezni Zsigmondot, és célja elérése érdekében mindenkin átgázol. Az intrikákban járatlan Lena is áldozatául esik: nemcsak boszorkánysággal vádolják meg, de azzal is, hogy merényletet akart elkövetni a hercegi pár ellen. Vajon be tudja bizonyítani az ártatlanságát, miközben Innsbruckot lassan maga alá temeti a boszorkányüldözés őrülete…? A boszorkány és a herceg a középkor egyik legsötétebb eseménysorozatát, a boszorkányüldözéseket idézi meg érdekfeszítően. Brigitte Riebe (A holdistennő, Assisi menyasszonya) újabb regénye titkokról, intrikákról, összeesküvésről és a mindent legyőző szerelemről mesél.

Sokan vannak, akik egyáltalán nem hisznek a varázslatokban, az átkokban, a boszorkányságban, akiket egy kicsit sem érdekel a karma vagy a reinkarnáció, és nem kíváncsiak a számmisztikában rejlő lehetőségekre sem. Ricsi, az alkotói válsággal küzdő író is épp így van ezzel. Őt egészen másfajta problémák foglalkoztatják: a kiadója új kéziratot követel tőle, ráadásul szörnyű hasfájás is gyötri, amin már az orvosok sem tudnak segíteni. Végső elkeseredésében parapszichológushoz fordul, aki arra a következtetésre jut: Ricsi egy korábbi életében tett egy ígéretet, amit nem teljesített, és ez okozza minden mostani gondját. A megoldást azonban épp emiatt nem a jelenlegi életében kell keresni. Az író a legkevésbé sem dobódik fel a különleges terápia ötletétől, de mivel más lehetőséget nem lát, végül aláveti magát a furcsa kezelésnek. A kételkedő Ricsi a parapszichológus rendelőjéből visszautazik a középkori Sienába, ahol vándorszínészekkel, papokkal, örömlányokkal és boszorkányokkal találkozik, sőt még az inkvizícióval is szembekerül. Egyre elkeseredettebben kutatja a probléma megoldását, míg rá nem jön, hogy akit ő keres, az valójában maga a Teremtő, a be nem tartott ígéret pedig nem kisebb vállalás, minthogy könyvet ír az élet megoldóképletéről, amelynek megfelelő használata gyakorlati megoldásokat kínál a betegségekre, megkönnyíti a tanulást, segít rendbe tenni az érzelmi és anyagi problémákat. A rendhagyó regény nemcsak kitűnő szórakozást ígér, de mindenki szármára érthető formában tárja elénk a világ eddigi legmisztikusabb képletét, az Omynót, és annak alkalmazását.

Az isteni formula, Az ördög keze és más világsikerek nálunk is népszerű szerzőjének új regényében jó ismerősünk, Tomás Noronha professzor ismét menekülni kényszerül, miközben továbbra is olyan izgalmas kérdések foglalkoztatják, mint a halálközeli élmények vagy az emberi érzékelés.

Több mint húsz éve kutatja a sikerlistás Jean Sasson a Közel-Kelet valóságának történeteit. A Szultána hercegnő szavaival tolmácsolt Hercegnő sorozat kötetei jóvoltából az olvasók bepillanthattak a Szaúd-Arábia hétköznapjait takaró fátyol mögé, és megismerhették a nőket sújtó iszonyú – és máig fennálló – nemi elkülönítést és megkülönböztetést. A Szultána hercegnőről szóló sorozat legújabb kötete hűen ecseteli a világ egyik leggazdagabb és legkonzervatívabb királyságának az életét. Ebben a világban férfi gondviselők irányítják a nők világának minden mozzanatát – kihez menjen férjhez, hol dolgozzon. Bár a hercegnő a kiváltságosok életét éli palotáiban szolgái közepette, még neki is titokban kellett dolgoznia, amikor lejegyezte a megvert, lenézett, sőt kivégzett asszonyok történeteit. Az írónő ugyanakkor rendkívül megnyerően és emberségesen ábrázolja egy szeretetteljes szaúdi család és barátai hétköznapjait, melyekből nem hiányoznak a gyengéd pillanatok, de az érzelemkitörések, a családi viták és a szüntelen igazságkeresés sem.

Mi történt Amelia Earhart repülőgépével, Van Gogh Doktor Gachet-portréjával, vagy a Mary Celeste legénységével? Ez az érdekfeszítő könyv a nagy titkok tárában kutat az elásott kincsek, eltűnt személyek, hiába keresett rejtekhelyek között, latolgatva mind a bizonyítékokat, mind a legendákat és összeesküvési elméleteket. Ki törölte le a Watergate-ügy egyik legfontosabb magnószalagját? Kidd kapitány csakugyan Rhode Islandben temette volna el az összeharácsolt kincseit? Az eltűntnek nyilvánított Lord Lucan vajon él-e még valahol? Szó esik sok mindenről egyetlen híres-nevezetes gyémánttól (a Nagymogulról) egy nagy rakás kincsig (a templomos lovagokéig), egyetlen embertől (egy ausztrál miniszterelnöktől) egy egész seregig (Kambüszész perzsa királyéig), egy ellopott versenylóig és hétpecsétes titokként őrzött receptekig, az ún. „öt cambridge-i kém" egyikéig, a sokak által keresett legendás Szent Grálig (tényleg, mi is az?) és egy tengerbe dobott bombáig; Daniel Smith mindvégig a rejtett igazságot kutatja. A 100 nagy titok rendkívüli utazásra invitálja az olvasót térben és időben, olyan tárgyak és emberek nyomában, akik és amelyek évszázadok óta nem hagyták nyugodni az emberek képzeletét, és sokakat indítottak hiábavaló keresésre, miközben számos elképesztő legenda született.

Se szeri, se száma az olyan könyveknek, amelyek a középosztály középkorú tagjainak életválságáról szólnak. Többnyire önmagukat keresik, és e célból hosszú, fáradságos utakra is vállalkoznak. Vannak, akik befelé utaznak, a lélek mélységeit kutatják, mások valóságos utazásra indulnak, testüket és lelküket egyformán próbára teszik. Ők a zarándokok, akik a világ zarándokútjait járják, az El Caminót, ellátogatnak Rómába, Lourdes-ba, Nepálba. Útjuktól legalább annyira remélnek kalandokat, élményeket és szerelemet, mint lelki megbékélést. Első pillanatra a Vadon hasonló krónikának tűnik. Ám a szerző se nem középosztálybeli, se nem középkorú. Cheryl Strayed útja szeszélyes ötlettel indul, de ő ehhez a szeszélyhez makacsul ragaszkodik. Anyja hirtelen jött betegsége után Strayed élete viharos sebességgel hullott szét. Családi kötelékei meglazultak és eltűntek, házassága megromlott. Életének következő éveiben egymást érték a kudarcok. Egyedül maradt mindenféle értelemben. Egy sportboltban esett pillantása a legjelentősebb amerikai túraútvonalról szóló útikönyvre. Elolvasta a szöveget: a túra teljesítése először csak homályos ötlet volt, majd egyre inkább alakot öltött, végül világos célként rajzolódott ki előtte. Zarándoklata 1100 mérfölden és három hónapon át tartott, mégpedig igen zord körülmények között. Szánalmasan felkészületlen volt erre a megpróbáltatásra, testileg és lelkileg egyaránt. Kötetében kiváló láttató erővel idézi fel a hosszú gyaloglás keserves és felemelő pillanatait. Szenvedett a fájdalomtól, az izomláztól, a magánytól és az állandó éhségtől. A külső utazás, a távolság, a természet és a test meggyötörte, a belső viszont felemelte. Újfajta tisztelet és csodálat ébredt benne: útja végigjárása elsöprő és alapvető élményt jelentett számára.

Ez a könyv az amerikai Vadnyugat első telepeseinek döbbenetes története az 1850-es években. Azokat ünnepli, akikről eddig sosem hallottunk: a bátor nőkről, akiknek elméjét és lelkét meggyötörték a keserű megpróbáltatások. Keresni kell egy „hazatérítőt”, aki visszakíséri néhányukat keletre, egy szanatóriumba. Amikor a vidék egyetlen férfija sem vállalja, a feladat Mary Bee Cuddyra száll, a rettenthetetlen és leleményes vénkisasszonyra és volt tanítónőre. Mary Bee legyen bármilyen bátor is, tudja, hogy egyedül nem járhat sikerrel. Egyetlen útitársat talál csupán, az alantas George Briggset, a földfoglalót. Így kezdődik hát útjuk kelet felé gyarmatosítás, megpróbáltatások, indián támadások, jégviharok és magány közepette. A feszes, pergő kalandok sorából időtlen klasszikus született.

Miért vannak előítéleteink? Miért közösítünk ki bárkit, vagy éppen miért emelünk zsarnokká? Miért hatalmaskodunk a kiszolgáltatottak felett? Miért vagyunk erőszakosak? Miért élünk vissza a bizalommal? Janne Teller elsősorban fiataloknak szóló népszerű és sikeres könyvei élénk vitát kavarnak a világban. Elég, ha csak a Semmi körüli nemzetközi botrányokra gondolunk (a ma már kötelező olvasmánnyá avatott regényt először betiltották még a toleranciáról híres Dániában is!). A dán írónő Minden című novelláskötetében ismét olyan konfliktusokat helyez a középpontba, melyek mindnyájunkat érintenek, s életünk folyamán egész biztosan találkoztunk velük. Mi kényszerít például egy fiatalembert arra, hogy erőszakot alkalmazzon? Meg lehet-e érteni az intoleranciát és a szélsőségességet? A bosszú mikor elfogadható indíték, egyáltalán erkölcsileg elfogadhatóvá lehet-e tenni a bosszúállást? Janne Teller új, fontos és provokatív könyvében súlyos és kényelmetlen kérdéseket tesz fel, miközben szembesít tetteink legszörnyűbb következményeivel is. Teller tömör, szófukar, nyers prózájával és a metafora erőteljes használatával kényszeríti az olvasót az állásfoglalásra, nem ad kibúvót, minden egyes novellában döntenünk kell helyes és helytelen, jó és rossz között. Nyolc történet, ami élesen belénk vág – asszimilációról és kirekesztésről, előítéletről és intoleranciáról, gyilkosságról és halálbüntetésről, erőszakról és bosszúról, integrációról és kulturális sokféleségről.

Már négy év óta pipálgatja a halála előtti teendőinek hosszú listáján a tételeket, és most, mindössze öt nappal előtte még mindig eszébe jutnak dolgok, amiket meg kellett volna tennie. Mara Nichols sikeres ügyvéd, szerető feleség és egy örökbe fogadott kislány boldog édesanyja. Élete maga a megtestesült amerikai álom, egészen addig, amíg rejtélyes rosszulléteivel orvoshoz nem fordul. A diagnózis hihetetlen. Scott Coffman középiskolai tanár. Úgy érzi, végre minden kívánsága teljesült. Felesége sokévnyi hiábavaló próbálkozás után gyermeket vár. És egy éven át nevelhetik Curtist, a nagyszájú nyolcéves kisfiút, akinek az anyja börtönbe került. Igazi család ők hárman, nemsokára négyen. Scottnak és Marának is öt napja maradt, hogy búcsút vegyen a szeretteitől. Hogyan lehet elviselni az elviselhetetlent? Hogyan lehet lemondani arról, ami a legfontosabb az életünkben? És mennyi áldozatot tudunk hozni a szeretteinkért? Julie Lawson Timmer bölcs, vidám, szívfacsaró, elgondolkodtató regényt írt a szeretet és az emberek erejéről.

A Tömpe család neve sok szálon kötődik a huszadik századi magyar politikatörténetet meghatározó eseményekhez. A család férfitagjai, a szerző apja és testvérei a köztársaságiak oldalán harcoltak a spanyol polgárháborúban, közülük később az egyik testvér titokzatos körülmények között tűnik el végleg. A családban az ő sorsát a mai napig titkos dél-amerikai küldetéshez kötik. A Rákosi-érát követő időszakban, még a puha diktatúra kezdetén a másik testvér – a szerzőre gyerekkorában nagy hatást gyakorló nagybátyja – kémkedés gyanújába keveredik, és a Vörösmarty téri irodaházban fegyverrel vet véget életének. A történelem során a család valamennyi tagja közéleti szerepet is vállalva ugyan megússza Rákosi diktatúráját, Kádár János, ha el is fogadja őket, különösebb bizalmi szerepet ő sem szán nekik a pártban. A szerzőnek, Tömpe Istvánnak sem. A több nyelvet beszélő, külföldön tapasztalatot szerző, nemzetközi szinten is jegyzet gazdasági szakembert, ám de reformer gondolkodású, kritikus szemléletű pártpolitikust mégsem engedheti túl közel magához a párt. A rendszerváltás azonban – kezdetben legalábbis úgy tűnik – meghozza Tömpe István számára a képességeinek megfelelő lehetőséget, és a gazdasági rendszerváltók egyik kulcsfigurája lehet. A külföldet, elsősorban a privatizációban érdekelt nyugati országokat bejáró-kijáró gazdaságpolitikus miniszterhelyettes, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő RT egyik első igazgatója lesz, akkor, amikor a közvélemény – akárcsak ma – a nemzeti vagyon széthordásáról, az ország kiárusításáról beszél. 1996 és 1998 között a MAV Rt elnöke, majd a MÁV Start igazgatósági tagja.

Egy Európa északi peremén évezredek óta számkivetetten élő néphez, egy eltűnőben lévő világba visz ez a regény. A nyelvész Ellinor Smidt váratlanul ajánlatot kap, egy tudományos állást kínálnak fel neki az észak-norvég Finnmark megyében. Megbizatása szerint a tengeri számik (más néven lappok) nyelvét kell tanulmányoznia. A könyv szerzőjét szintén váratlan telefonhívás zaklatja fel. Egy hang a vonal másik végén rokonaként mutatkozik be. A telefonbeszélgetés alatt kiderül, hogy Helene Uri dédapja szintén tengeri számi volt, de erről a családban soha senki nem beszélt, sötét titokként hallgattak róla. Az egyik fonal fikció, a másik valóság. A múlt eseményei átszövik a regény kitalált hőseinek hétköznapjait is. Ezek a különböző történetek egy elragadó regényben fonódnak össze, dél-norvég emberekről, északi fényről, nyelvről és családról, szavakról és hovatartozásról. És arról, hogy a dolgok és az emberek örökre elveszhetnek. Magával ragadó, közvetlen elbeszélés mindarról, amit elveszíthetünk. Regény a nyelvről és a családról, a szavakról és a hovatartozásról.

Két diszkrét vagy szerény? hősről szól Mario Vargas Llosa új regénye: az egyik, Felícito Yanaqué egy szegénysorból jött szállítási vállalkozó, aki nem hagyja, hogy megzsarolják, és védelmi pénzt kelljen fizetnie; a másik, Ismael Carrera, fittyet hányva társadalmi osztályának és főképpen az örökségre ácsingózó fiainak elvárásaira, idős korában feleségül veszi a cselédlányát. Mindkét döntés szövevényes bonyodalmakat és vad indulatokat szabadít el; és szegény don Rigoberto, aki már nyugalomba akar vonulni, és csak az esztétikai (és szerelmi) örömöknek kíván élni, akarata ellenére az események egyik főszereplője lesz. Újból Peruban vagyunk tehát, ahol Vargas Llosa tüneményes pályafutása indult, s ahol első, fergeteges könyvei játszódtak; és újból találkozhatunk az életmű több felejthetetlen alakjával: nemcsak a testi szerelmet művészi fantáziával gyakorló Don Rigobertóval és fiával, Fonchitóval (aki, mint emlékszünk, annak idején, még kisfiúként elcsábította mostohaanyját), hanem Lituma őrmesterrel is, aki próbálja megtalálni a zsarolókat.

Az Északi-sarkvidék jégpáncélja alatt egy amerikai atomtengeralattjáró halad észrevétlenül egy új típusú orosz tengeralattjáró nyomában. De a két ellentétes oldalon álló kapitány között zajló furcsa és ki nem mondott macskaegér játék azonnal értelmét veszti, amikor az amerikaiak robbanás hangjára lesznek figyelmesek az orosz tengeralattjáró irányából. A víz hatalmas robajjal tör be az orosz tengeralattjáróba, amely süllyedni kezd háromszáz méter mélyen. Az amerikaiak a bajba jutottak segítségére sietnek, ám rájuk is ugyanaz a sors vár a mélyben, mint korábbi üldözöttjükre. A kialakult helyzet híre gyorsan terjed, és hatalmas feszültséget kelt az egész világon olyannyira, hogy miközben Washingtonban és Moszkvában a III. világháború várható kitörésére készülnek, a USS Toledo a fiatal és tapasztalatlan Joe Glass kapitány vezetésével a helyszínre indul a bajbajutottak megsegítésére. Glass hamarosan rájön, hogy nem baleset történt, sőt, az események hátterében állók még csak most készülnek megtenni az utolsó lépést. A lépést, amelyet csak Glass képes megakadályozni.

1943. október 11. Egy brit kémrepülőgép kényszerleszállást végez a náci megszállás alatt álló Franciaországban. A pilóta és utasa a legjobb barátnők. Egyikük megpróbálja túlélni. A másik már akkor elvesztette a játszmát, amikor még el sem kezdődött. Gyönyörűen megírt, szívszorító regény egy felejthetetlen barátságról, amely a végtelen gonoszságnak is ellenáll.

Mostanra sajnos nyilvánvalóvá vált, hogy a felesége és az ő éveinek száma tragikus erőtan szerint hat egymásra. Ruth az életkorához igazodott, ahelyett hogy az egyéniségéhez igazodott volna. Szomorú, de ez történt: a lány idősebb lett általa, ő pedig még öregebb lett a lány mellett. Kínosan ügyelt rá, nehogy lehajoljon meztelenül Ruth jelenlétében, mert a felsőteste előredöntésekor úgy érezte, a hasa és a melle leválik a csontvázáról, hogy alaktalan redőkben zúduljon alá; hajolás helyett inkább letérdelt, úgy szedte fel a fogkrémes tubus kupakját. És próbált nem nyögni közben. Edward, a negyvenes éveit taposó biológus, teste hanyatlásának és romlásának megszállottjává válik. Kivételes szerencsének tekinti, amikor megismerkedik a tizenöt évvel fiatalabb Ruthtal: a lány gyönyörű, intelligens és normális, Ed valósággal újjászületik általa. Legalábbis kezdetben. Az esküvő után csak gyötrelmeik sokasodnak. Ruth képtelen elfogadni a férje munkájával járó, erkölcsileg kifogásolható dolgokat (az állatkísérleteket, a gyógyszergyárak támogatta konferenciákat). A lány gyereket szeretne, és végül meg is születik a kisfiuk, aki azonban szinte születése pillanatától bömböl. A kimerült kismama azzal vádolja a férjét, hogy a gyerek azért sír megállás nélkül, mert érzi, hogy az apja nem is akarta őt. Kidobja otthonról a férfit, akiről az is kiderül, jó ideje viszonyt folytat valakivel. Edward afféle mai Jób. Próbatételeit Wieringa feszes, mégis lírai nyelven írja le, sok humorral, tele érzelemmel. A férfi leginkább önmagának – bizonytalanságának és negatív gondolkodásának – köszönheti bukását.

A New York-i Lily Dane számára 1938 májusa egy újabb jól megszokott, idilli nyár kezdete. Seaview-ban minden csendes, unalmas és kellőképp konzervatív. A Seaview Klub napernyőinek árnyékában hűsölő úri üdülőközösség kedélyeit azonban alaposan felborzolja a Greenwald család érkezése – Budgie és Nick Greenwald nem szívesen látott vendégek itt. A múltból előbukkanó kísértetek ők, Lily egykori barátnője és hajdanvolt vőlegénye, akik nemrégiben házasodtak össze. Miután Budgie megérkezik, hogy a családja régi nyaralóját felújíttassa, ismét a közösség társasági életének középpontjába kerül, és Lily bizalmába is visszaférkőzik. Seaview-ban tartózkodik a Yankees dobója, Graham Pendleton is, aki hevesen udvarolni kezd Lilynek, Nick pedig összebarátkozik Lily kishúgával. Egyre több titok és gubancos családi kapcsolat kerül napvilágra. Mi történt pontosan hét évvel ezelőtt szilveszter éjszakáján? Ki árulta el a szökött szerelmeseket? Mibe rokkant bele Lily édesapja? A perzselő nyárban Lily és Nick kénytelenek szembenézni elfojtott érzéseikkel, állva kell maradniuk érzelmeik viharában, miközben az évszázad legpusztítóbb hurrikánja száguld New England partjai felé, örökre felforgatva világukat.

Mi értelme gyilkosok után nyomozni, ha hamarosan úgyis mind meghalunk? Hank Palace nyomozó már számtalanszor szembesült ezzel a kérdéssel, mióta a 2011GV1 jelű aszteroida megjelent a kutatók radarján. Többé ugyanis nincs esély a megmenekülésre, nincs remény. Csupán hat hónapnyi drága idő maradt a becsapódásig, aztán a Föld elpusztul. A visszaszámlálás során lenyűgöző képet kapunk az apokalipszisbe rohanó Egyesült Államokról: gazdasága összeroppant, a termény a földeken rohad. Zsúfoltak a templomok, zsinagógák. Az emberek világszerte hagyják félbe munkájukat – de nem úgy Hank Palace. Ő a végére akar járni egy látszólagos öngyilkosságnak, abban a városban, ahol hetente tucatjával történik ilyesmi – csakhogy ez az egy valamiért gyanús neki. Ő az egyetlen, aki mindenáron tudni akarja az igazat, ám nyomozása során sokkal keményebb kérdésekkel is szembesülnie kell annál, mint hogy „ki a bűnös”: Milyen alapokon áll civilizációnk? Mit ér egy élet? Mit tenne bármelyikünk, mit tennénk igazából, ha tudnánk, hogy napjaink meg vannak számlálva?

Ebben az inspiratív, nagy hatású könyvben egy igazi háborús hős, Louis Zamperini avatja be olvasóit tapasztalataiba, titkaiba és fantasztikus élményeiből leszűrt felismeréseibe. Louie elképzelhetetlen körülmények között küzdött meg az életben maradásért: erről a küzdelemről szól Laura Hillenbrand róla írt könyve, valamint ennek filmes adaptációja, a Rendíthetetlen. Miközben egyik csapás a másik után érte – repülőgépe lezuhant a II. világháborúban, hosszan sodródott a Csendes-óceán cápáktól hemzsegő vizein, majd egy brutális japán hadifogolytáborban kötött ki –, ezerszer is feladhatta volna. Ehelyett minden megpróbáltatást kihívásnak tekintett, és elszántan igyekezett nekik megfelelni. Kilencvenhét éves korában bekövetkezett haláláig rettenthetetlen, vidám, éles eszű és egészséges ember volt, aki mindvégig a legteljesebb életet élte, és tapasztalatait mások, elsősorban problémás kamaszok megsegítésére használta fel. A Ne add fel, ne törj meg!-ben Zamperini olyan történeteket mesél el, amelyek először itt jelennek meg, s amelyek magukban foglalják sikerének egyszerű, mégis lényeges titkait: azt, hogy Istennel való kapcsolata, mindig pozitív attitűdje, eredményorientáltsága – és egy jó adag csibészség – hogyan tetté tehetővé, hogy hosszú, boldog életet éljen, és másokat is hozzásegítsen ehhez. Hogyan lesz egy bevándorlócsaládba született olasz-amerikai fiatalember alig húszéves korára az USA futóolimpikonja? Miként válik a környék rémeként ismert, piti kaliforniai bűnözőpalánta felnőtt korára a problémás fiatalok elkötelezett segítőjévé? Mily módon lehetséges feldolgozni az elszenvedett megaláztatásokat, testi-lelki gyötrelmeket, és a gyűlöleten, bosszúvágyon túllépve eljutni magunk és mások elfogadásáig, a megbocsátásig? Mindez kiderül közelmúltunk egyik igazi hőse (vagy ahogy Billy Graham tiszteletes nevezte, „modern korunk csodája”), Louis Zamperini önéletírásából.